Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1960-1962 (HU ELTEL 8.a.55.)
1960. december 22.
- 5 zás, a gondolatközvetités eszköze^ fel kell tárni azokat az összefüggéseket, amelyek a nyelv és a társadalom, illetőleg a nyelv ás gondolkodás között fennállanak. Különös gonddal kell foglalkozni a magyar nyelg hangállományának, ♦ szókészletének és nyelvtani rendszerének azokkal a kérdéseivel, amelyek a középiskolai tananyagban szerepelnek, ideértve a hozzájuk kapcsolódó helyesírási, nyelvhelyességi ás stilisztikai problémákat is* A magyar nyelvi ismeretek oktatásának az iskolában a szocialista pedagógia didaktikai elveire kell épülnie, s ezért fontos szerepet kell biztosítani az egyetemi képzésben a szakmódszertannak, " Mint a magyar nyelvi szak problémái iránt tudományos sikon is érdeklődő más szakos, az előterjesztést figyelemre méltónak Ítélem, ügy érzem, felépítése, gondolatmenete más szakokon is felhasználható. Egy ilyen célmeghatározás maga is aláhúzza, milyen szoros együttműködés kell az egyes tanszékcsoportokon belül s azok között is. Vegyük az adott példát. Ez a tömör meghatározás, a magyar nyelvi ismeretek korszerű oktatására képes tanárok képzésére utal, ezzel magába foglalva az általános és a finn-ugor nyelvészeti ismeretek meghatározott oktatási szerepét is. Erre egyébként * V később /7*o./ logikusan utalnak az alapelvek: a finn-ugor összehasonlító nyelvészetet helyes tanítani, de nem valamelyik finn-ugor nyelv szavait ás nyelvtanát, /Értve ez utóbbin nyilván: nem a maga egészében,/ Nem engednek az alapelvek tehát a sajnálatosan avantgardista formában is felmerült bírálat túlzásainak, de ezen/ a téren is a tanárképzési cél/ logikus végiggondolását igénylik. Persze az, hogy a magyar szakos tanárok a magyar nyelv finn-ugor alapjait hallgassák, nem akadálya, hogy az érdeklődők finn nyelvből szakkollégiumot hallgassanak. Ugyanakkor az "olyan középiskolai tanárok" fogalmazáson magyar nyelv- és irodalomszakos tanárokat értünk, arai a tantervek együttes kidolgozását, egyet/len megfelelő bizottság felállítását igényli. A történetiség helyes kiemelése pedig~a magyar-történelem szakos hallgatók nagy számára tekintettel i s - e szakok erősebb együttműködésére hívja fel a figyelmet. íme egyetlen elgondolás is mutatja, hogy helyes a korszerűsítési alapelvek kiindulása a célból, s a feladatok ebből történő, megfelelő levezetése. Ezért helyes a képzési cél első fogalmazványának munkába vétele, áz egyes szakokon a többi feladat mellett. Az alapelvek fontos problémát vetnek fel az esti ás a levelező/, tagozatú oktatás azonos szintű képzésének igényével. Ezt a problémát külön is ismét me& kellene tárgyalnunk s a speciálisabb képzésből adódó speciális diploma problémáira is visszatérnünk. Ideértem azok problémáját is, akiknek meglévő munkakörükhöz nem is tanári diploma kellene, egyelőre azonban <
