Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1960-1962 (HU ELTEL 8.a.55.)
1960. december 22.
Tisztelt Kari TanácsülésI ürömmé1 tettem eleget, mint a Kar tagja, dékán elvtárs megbízásának, hogy a felsőoktatás tananyagának és oktatási módszereinek korszerűsítésével kapcsolatos általános alapelvek kari tanácsi vitája előtt bevezetőt mondjak« Olyan kérdésről van itt szó, amivel tulaj ionképpen már jó ideje foglalkozunk# Hadd utaljak itt csak a bölcsészkari tanárképzés továbbfejlesztése tárgyában e naptári év elején tartott tanácsülésünkre, amelynek anyagában bennefoglaltatott elemeiben mindaz, amit most konkrétebb, kiérleltebb formában láttunk viszont» Ha akkor bevezetőben rámutathattam, hogy professzoraink, docenseink egy csoportja is részt vett a tervezet előkészítésében, ez áll most is* Különféle bizottságokban volt alkalmunk az előkészített tervezethez hozzászólni# Egy ponton most azonban nagy előnybe# vagyunk# A kérdés ma már valóban érdeklődésünk középpontjába került. A Felsőoktatási Szemle és az Egyetemi Lapok hasábjain folynak róla - sokszor szengedólyes hangú - viták# Személyes beszélgetésekben, hallgatói ankétokon, tanszékcsoportok értekezletein, kari bizottságokban, oktatóink és gyakorló iskolai tanárok megbeszélésein, nem utolsósorban különféle szintű pártösszejöveteleken ezek a problémák alkotják a viták tárgyát# Ugyanez a helyzet társkarainkon és társegyetemeinken# Meg vannak immár a feltételei annak, hogy sokoldalú javaslatok ás észrevételek alapja# érdemben fogjunk hozzá a feladathoz, hogy tanácsülésünk állást foglaljon, meggyőződésem szerint az alapelvek mellett, a feladatok kijelölésében és szervezeti lebonyolításában segitse döntésekhez a kari vezetést* Megjegyzem még, hogy a marxista tanszékek az alapelveken kivül még részletezettebb szempontokat is kaptak a Minisztériumtól, amelyek sajátos problémáik összehangolt megtárgyalását ás megoldását segitik elő, ugyanakkor különösen a történelem és irodalom szakokhoz való kapcsolódásra hivják fel marxista tanszékeink figyelmét# A vitára bocsátott alapelvek alapos ismeretét feltételezve bevezetéséből annyit emelnék ki, hogy a realitásnak megfelelően a bonyolult, sokszor ellentmondásos feladatok megoldását valamennyi tanszék valamennyi oktatójától várjuk* Olyan $unka ez, amelyben minden oktatónk erkölcsi kötelessége ereje egész kifejtésével, a problémák ás megoldási lehetőségek tüzetes elemzésével részt venni* Erkölcsi kötelességről beszélni joggal lehet, alapvető, oktató- nevelőmunkánk egészét évekig foglalkoztató kérdéscsoportról lévén szó# Ilyen feladatnak valamennyi ok-