Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1958-1960 (HU ELTEL 8.a.54.)
1958. november 27.
- 30 gyen. A magyar nyelv tudómén?, szempontjából nélkülözhetetlen 9 szovjetunióbeli török nyelvek ismerete, török alatt nem 9 K I szabad csak ozmán-törököt érteni. Vannak bizonytalansági tényezők is, ilyen az egységes pedagógus-képzés kérdésé vagy a középiskolák k fejlesztése is. Ezekben a vonatkozásokban többet kell tudnunk, mert ezek befolyásolják a hallgatók létszámát, azon belül a különböző szakok arányát és a tanszéki lét/ számigényeket. Bizonyos területeken a pedagogushiány máris mutatkozik a középiskolák fejlesztésétől függetlenül is. Tudományos munkára is több időt keli engedni. Tizenhat tanszék egyenként négy főt számitva 64- fő emelkedést jelent. Vajon ez telik-e az egész 100-120 fős fejlesztésből? Esetleg 3^ főből nem 'lehet a tudományos műnk ám a is. gondolni, a szakirányokat figyelembe venni és a hallgatói létszámemelkedést nyomon követni. JNsm hiszi, hogy helyes lenne, hogy 16 uj tanszéket szervezünk, de a meglévőket nem fejlesztjük, viszont valóban szükség lenne egy bizánci és ujgörög tanszékre. Kardos László dékán indítványozza, hogy a tárgysorozat 6. és 6. pontjának tárgyalását a következő ülésre halaszti • szák. x A kari tanács ehhez hozzájárult. Szarauely Tibor: Minthogy Ladányi elvtárs felvetet- te a legujabbkori magyar történelmi tanszék kérdését, szeretne erről néhány szót szólani. A történész szakbizottság állást foglalt a szétosztás ellen, a szákbizottság nem látta ennek » szükségességét és reális lehetőségét. A tizéves tervidőszak alatt kell megteremteni a lehetőségeket. Ebben a tekintetben ’• * ^ » % / . Lederefelvt.ársnö ás 'Elekes elvtárs megerősítheti, ez a szak- bizottságban nem merült fel. W a Ida p f év 1 József válaszában kifejti, 1 ogy a három kar javaslata most az egyetemi tanács elé kerül, amely a há\
