Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1958-1960 (HU ELTEL 8.a.54.)
1958. október 16.
6 tökéletesen egybevágnak a párt és a kormány elgondoldsaival. Legyen szabad ezekbe az elgondolásokba egyetlen példával bevilágítanom. A művelődésügyi kormányzat a nanokban készítette el az egyetemi oktatók minősitésáról szóló * rendelettervezetet, k tervezet egyik sarkalatos pontja, hogy a minősítések körül meg kell szüntetni minden nyugc -S' ■ ■. _ talanitó-rejtély ességet és minden egyes minősítettnek elébe kell tárni a róla alkotott minősítő véleméQyt, módot kell neki adni arra, hogy ha igaztalannak érzi a róla formált Ítéletet, felsőbb fórumhoz fellebbezhessen, ügy gon- dolom, ez az egyetlen példa is meggyőzően mutatja, milyen bölcs radikalizmussal, s mennyire valóban a szocialista c T- ’ § B 11 _ humanitás szellemében számoljaiéi az országvezetés azokat a hibákat, amelyeket kétségkívül elkövettünk s korábbi években. / A kari vezetés, amelynek terheit Oroszlán Zoltán profesz- szor és Pálffy Endre docens elvtársak osztják meg velem,- 't ^ munkájának minden mozzanatában a szocialista egyetem eszményére függeszti tekintetét. Hogy ez eszményhez közelebb érhessen, támaszkodni igyekszik a múlt ás a jelen minden tér^ \ j, mékeny erejére, hagyományára. A kari vezetésben elődeink sok hatékony indítással gazdagították egyetemünk életét, akár a huamnisztikus szellemű.ügyintézés, akár a szocialista erélyű «V ' ' \ fegyelmezés terén, akár pedig - és itt sokérdemű közvetlen elődömre gondolok elsősorban - a forrásokig ható, a legkomolyabb filológiai tradíciókat követő, gáncstalan tudományosság igényeinek szuggesztiv hangoztatásával. Kari hagyományaink mellett példa-keresd figyelemmel fogjuk .kisérni a külföldi, elsősorban a szocialista egyetemek életét. Elsősorban, de nem egyedül azokát. Karunk professzorai Immár nemcsak 9- ' /
