Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1958-1960 (HU ELTEL 8.a.54.)
1959. február 12.
Kardos László dékán, elnök megnyitja az ülést.Bejelenti, hogy az értekezletről betegség és egyéb elfoglaltság miatt kimentették magukat Germanus Gyula, Turóczi-Trostler József, Kniezsa István, Fogarasi Béla, Molnár Erik, Waldapfel József, Moravcsik Gyula tanszékvezető egyetemi tanárok, Kőhalmi Béla egyetemi tanár és Sipos István tanszékvezető docens. Bevezetőben kiemeli, hogy most fejeződött be a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. Kongresszusa. Feleslegesnek érzi, hogy ebben a körben a kongresszus jelentőségét méltassa. Biztos ecbhzx benne, hogy a kongresszus világtörténelmi jelentőségét a Kar minden oktatója átárzi, a kongresszus vitája alapján emeli munkája szinvonalát és szükségét érzi annak, hogy a kongresszus tanácskozásait minél tüzetesebben, alaposabban és konkrétabban a saját feladataira vonatkoztatva tanulmányozza Felkéri Tolnai Gábor professzor elvtársat, hogy számoljon be külföldi útjáról. Tolnai Gábor beszámol arról, hogy november elején Csehszlovákiában, december elején pedig Romániában járt. Mindkét utazása 4-5 napot vett igénybe. Csehszlovákiában tanácskozás folyt az csehszlovák írószövetség ás a magyar irók között. Az értekezlet rendkivül termékeny volt. Azt tűzte ki célul, hogy a két ország Írói egymást tájékoztatják irodalmi életük aktuális problémáiról. Hamar kitűnt azonban, hogy ezt csak'úgy lehet megtenni, ha az első világháború utáni időtől kezdve a múlt tudományos és történeti analízisét adjuk. Nagyon sok érdekes hasonlatosságot találtunk a két ország fejlődésében és t 1 ez mindkét fél számára rendkivül tanulságos volt. Romániai kiküldetésének az volt a célja, hogy aláírja a magyar ás a román tudományos akádámiák közötti együttműködési megállapodást. Az egyezmény sokkal nagyobb lehetőségeket ad a magyar
