Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1956-1958 (HU ELTEL 8.a.53.)

1956. december 7.

- 22 megtartani nem trim* helyes, /ftelyeslés./ Ha tehát Molnár Erik stítíbc a Tör téfce ttud ományi Intézet igazgatói állás ít tartja meg, akkor az I helyé itt megürül* A továbbiakban erre a tanszékre bizonyos Javaslatok voltak, de határozatok nem születtek.

A Történettudományi Kar tanácsülése & üépl .Demokráciák története tanszék nevét Keleteurópa története Tanszékre visz- szav iltoztatta és a Jelenleg ott félállású docensi státuszban lévé Perényi Józsefet most a volt kar tanácsa megbízta a tanszék vezetésével és ugyancsak pályázat kiírását határozta el azzal, hogy ennek tartalmi részét rövid utón fogja elintézni | mivel nemrégen volt Perényi József szakbizottság «litt mint docens és Itt újabb problémák nem merülnek fel, mert tudományos szempontból való elbírálása akkor érdemben megtörtént.

K n i e z s a István alkján: Kiván-e valaki ebben a kérdésben titkos szavazást? /fteml/ Akkor felteszem a kérdést, elfogadja-e a kar a történettudományi Kar határozatát? /Igen!/

A Jövlre nézve meg kell gondolni, hogy az autonómia egyik fontos fegyvere a meghívás* A meghivás ugyanis lehetetlenné teszi például felsébb kormány»« er vek beavatkozásit, ami pályázatnál megtörténhet. Püy íz at esetén az a helyzet, hogy $-4 pályázó mellett a miniszternek Joga van a harmadik helyen Jelöltek bármelyikét kinevezni, még a különvéleményre is Joga van kinevezni, de ez csak vidéki egyetemeken fordult elé, Budapesten nem. Mindenesetre fel kell vetni, nem kellene-# meggondolás tárgyává tenni a meghívást.

X n c z e Miklós: Banner professzor ur Javaslata a meghívás volt, de felmerült az a meggondolás, hogy csak igen kivételes és súlyosan inaokolt esetben helyes a meghívás.

Ez kisebbségi vélemény volt.

Waldapfel József: Ahol a történészkar vélemé- n ye világossal egyértelmű, ott magunkévá kell tennünk és tovább kell vi műink. A2 Incze-fél© ref ar átumban két esetre vonatkozólag látom azt, hogy csak formális eljárásra gondolnak, mert az egyik esetet a d*ocensi kinevezés alkalmával már megvizsgáltik, Kosáry eléterjes^tése pedig az egész történész társadalom kialakult véleménye. így nem látom akadályát a meghívásnak, ami az autonómia idejében válóban létezett. Srrll kellene döntenünk most vagy a legközelebbi ülésen.

A másik ügyben nem látok egészen tisztán, és ez Lukács György helyettesitésének kérdése. Itt a hivatalos referátumokban úgy szerepelt, hogy Szigeti József helyettesitse.

Azután Szálai professzor ur felszólalt és valami különbséget tett, de ennek nem látom okát, mert hiszen docens, sít még adjunktus is helyettesíthet professzort. Az ellbb megszavaztuk, hogy ebben a tanácsadó testületben is névszerint szerepeljen, tehát nem tudom, helyes, ha egyszerűen tudomásul vesszük, hogy a kari tanácsülésen személyileg Szigeti képviselje, a tanszéken pedig lényegében Szálai.