Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1956-1958 (HU ELTEL 8.a.53.)
1956. december 7.
\- 4 Maro t Károly: Akkor itt felmerült három vélemény. Tagy bizottságot küldünk ki, vagy ideiglenes dékánt és pro- dák ónt v (41 asz tünk • ■ *• . t P a i s Dezső: Bizottságot kiküldhetünk, legfeljebb hamarabb intézzük al a dolgot. A mag^m rérsérél a Szal3-féle változatot elfogadom. : K n i e z s & István: A magam részéril én is elfogadom a Szálai-féle javaslatot. * K a 1* d o s fibort Knüs kitűnőnek tartom a S2alai££x- féle javaslatot, valóban igy van, ahogy § mondja és úgy vélem bogy a karnak teljes és tökéletes bizalma van loravcsik Gyulában az ansziennitás alapján ós nem az anszíehnltáé alapján egyformán. Moravesik Gyula: T. Bölcsészettudományi Kar! /Éljenzés./ Miután az & propozició, amelyet most Szalad kollé gém felvetett, néhány nappal ezelőtt egy bizalmas barátom révén már az én fülembe is eljutott, n&kem módomban ült átgondolni ezt a kérdést és kénytelen vagyok a t. Bölcsésze ttudom in yi Kamik bejelenteni, hogy én a dek ínságot nem tudnám most vállalni, Jfyolé évvel ezelőtt, amikor sorra kerültem, bejelentettem, hogy adottságaimat és képességeimet nem tartom olyanoknak, amelyek garanciát nyújtanak arra, hogy a k srt energikusan tudj sin vezetni, i-irre hivatkozva akkor is lemondtam a dékáns ágról. Akkori ül ásonatómat kénytelen vagyok most is fenntartani. Ámen ityi ben a bizalom felém fordulna, emit áléra is köszönök, sajnos a dékánéágot nem tudnám vállalni. r P a i 8 Dezső: fagyon kérem Moravesik Gyulát, hogy ne ragaszkodjék akkori álláspontjához. Tudom, hogy ez volt az álláspontja, de azóta megfiatalodott és megedződött. /Derültség./ Ideiglenesen, nem a soj át, hanem a kor érdekében tegye meg ezt a szívességet, ^bqsx^ /Klónk taps./ Moravesik Gyula: M gyen köszönöm Paie kollé- g unnak ezeket a megtisztelő szavait, köszönöm a tapsban megnyilvánuló bizalmat is, de sajnos, objektive nézve magamat éé a kar érdekeit. Asrt hisz© i, a kollégák engem ismernek,, minden olyan feladatot vállaltam, Eriire aréim képesek voltak. Köszönöm a megtisztel? bizalmat, de javasolom, hogy válasszuk meg Pais kollégánkat /;Vlénk taps./, aki az ideiglenes forradalmi bizottság elnök® is volt és oki mindenben t&nujalét adta, hogy bölcse serével és energiájával, józanságával karunk hajóját özekben a nehéz időkben a legjobban, "mindnyájunk megelégedésére tudná vezetni. p a i s *>c8«Ős Azt hiszem, s helyzet nem olyan, hogy ®gymásnak szépeket mondjunk. A magam részéről a leghatározottabban kénytelen vagyok elhárítani magamtői azt a kedves javaslatot, amelyet Moravesik Gyula bar vtom tett. Semmi esetre nem vagyok abban a helyzetben, hogy elfogadnám és remélem, raj te«' kívül különben sem gondolt senki r á. /Pelki ál- t .sok: n& igen!/ Térjünk vissza ahhoz, hogy hajlandóé a
