Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1956-1958 (HU ELTEL 8.a.53.)
1958. június 26.
■ • j- 14 Korló gimnáziumi tanárokat a rektor nevezi ki, a gimnáziumi igazgatókat pedig a rektor javaslatára a miniszter. Idetartoznak az iskolák általános és szakfelügyeleti szempontból is. Ez a szervezeti intézkedés nagyon komoly segitséget ad majd a kapcsolatok megjavulásához. Az ott dolgozó tanárok továbbképzéséről is az egyetemnek kell gondoskodnia. - A másik rendelet visszaállítja a tanárképző intézetet, melynek uj neve: Tanárképző Tanács. Ez lényegében önálló hatóság az egyetem keretén belül, de az egyetem rektorával szoros kapcsolatban működik. A Tanárképző Tanácsnak önálló rektorhelyettese lesz, tanárképző rektorhelyettes. A tanács elnöke a Xasá tanárképző rektorhelyettes, a tagjai a tanárképző karok dékánjai, minden ilyen karról két oktató, a pedagógiai tanszék és a lélektani tanszék vezetője, a megyei illetve # városi osztályvezető és a gimnáziumok igazgatói. A Tanárképző Tanács köteles az egyetemi képzésben a tanárképzés szempontjainak érvényesítéséről gondoskodni, hatáskörébe tartozik az egyetemi módszertani képzés. - Közli, hogy az ötödik esztendő lényegében pedggógiai év lesz, a hallgatók egész ■ t ' . évben gyakorolni fognak és kötelesek hetenkint minimálisan 16-18 órát a gyakorló iskolában tartózkodni, az első félév-, ben valamivel kevesebbet, a második félévben azonban szinte teljes időben. Ugyanakkor bizonyos szakmai oktatás is lesz, különösen a szakdolgozat elkészítéséhez szükséges szakmai szemináriumok és gyakorlatok. \ T r enc sény i-Waldapfel Imre felveti a hallgatók vonakodását a vidéki állások elfoglalásával szemben. Ez valóban rendkívül súlyos probléma, mert hiszen tudjuk, hogy egy évben alig egy-két üres tanári állás kinálko\ zikx a fővárosban és igen sok vidéken. Tudvalévő, hogy a #
