Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1956-1958 (HU ELTEL 8.a.53.)

1958. május 8.

16 Hát mi szabadítja fel őket a fegyelmezetlenségre? A rendelet mégcsak nem is olyan szigorú, hiszen fegyelmi eljárással el lehet távolítani a karról a rendetlenkedőket. Ez azonban csak figyelmeztetés akar lenni. Ha megszűnik a rendetlenség, nem lesz bünatetés sem.'Maguk a hallgatók jönnek azzal, hogy körülöttük tűrhetetlen a rendetlenség. Ez a rendelet az első figyelmeztetés. Megjelent egy könyv az erkölcsi normák felbomlásáról, de nem azért bomlanak fel az erkölcsi normák, mert^a könyv megjelent, hanem mert tovább bomlik az, ami bomlásra van ítélve* Valami szakadást lát a hallgatók és az oktatók között. Ez a jelenség nem minden tanszéken mutatkozik, vannak kivételes tanszékek, ahol az oktatók és a hallgatók között a kapcsolat kitűnő, lobban is lehet úgy fegyelmezni, ha az ember közelebb kerül hallgatóihoz, mint ha rendeleteket ad ki, áffXKm de nem száll ’le hozzájuk. Egyik kollégánk, aki eltávozott, azzal az Írásbeli panasszal fordult hozzám, hogy a hallgatók elviszik a katedráról a széket, és amikor le akar ülni, nem jut senkinek eszébe, hogy másikat hozzon, úgyhogy a dékán volt kénytelen figyelmeztetni a takarítónőt, gondoskodjék arról, hogy a katedrán legyen szék. Hát még ez az elemi tisztesség sincs benne a hallgatókban, úgy vagyunk ezzel, mint a helyesírással. Körlevelekkel ezt nem lehet elintézni, ez lélektani, erkölcsi és egyben tudományos feladat.

0 r o s z 1 án Zoltán dékánhelyettes helyesnek tartja a rendelkezést. A hallgatóságot a gebénél lehet legjobban megfogni. Két-három büntetés után meg fogják gondolni a dolgot. A rendelet nemcsak a nappali hallgatókra vonatkozik, hanem a levelezőkre is, ahol állandóan nagy bajok vannak. Kereső emberek, de ha káthavonkint száz forintot le kell fizetniük, ők is meggondolják. Ez nem fegyelmi büntetés, nem megbélyegző. Talán segiteni tudunk vele, úgyhogy elfogadásra

ajánlja. Különben is minisztériumi rendelet.

, *

B e n k ő Loránd megjegyzi, hogy a visszaeső bűnösre nézve nem lát benne semmi szigorúságot, nem jár súlyosabb büntetés. A levelező hallgatóknál felemelné a tételeket, mert azoknak háromezer forint fizetésük van átlagban.

Turóczi-Trostler József dékán rámutat arra, hogy ezxs csak a kezdet. Megtörténhetik az is, hogy egy hallgatónak megvonják az ösztöndíját.

Harmatta János ezt a módszert nem tartja célravezetőnek, sőt gyerekes és komolytalan dolognak. A kar tekintélyét nem emeli. Ha valaki nem megy el orvosi vizsgára, el kell rendelni, hogy a következő félévre csak a vizsgálat eredményének igazolása mellett iratkozhat be; Fontosabb a hallgatónak a beiratkozás, mint 10-20 forint.

Turóczi-Trostler József hangulyozza, hogy a rendeletek nem örokéletüek, ez is egy próbálkozás.

Kékes Andor véleménye szerint a gyakorlat fogja bebizonyítani, hogy mennyire szolgálja a rendelet á kitűzött célt;