Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1956-1958 (HU ELTEL 8.a.53.)
1958. január 16.
Turóczi-Trostler József dékán üdvözli a megjelenteket és killön üdvözli Mód -Aladár orof es szórt, kiemeli támogatásának fontosságát. Megnyitja az ülést. Meg- kéri Szalóki Lambert kari titkárt, olvassa fel azoknak névsorát, akik kimentették magukat. S z a;l ó k i Lambert közli, hogy Fekete Lajos, Németh Gyula, Ortutay Gyula rektor, Moravcsík Gyula, Eckhardt Sándor, Harmattá János, Ágoston György, Tamás Lajos, Foga- rasi Béla, Beke Ödön, Elekes Lajos, Bárczi Gáza és Vayer Lajos professzorok kimentették magukat. Turóczi-Tro stier József dékán megállapítja, hogy bizonyos következetesség mutatkozik egyesek távollétébén. Pedig kívánatos, hogy a kar összes tanárai resztvegyenek a tanácsülések munkájában. ♦ i Az első programpont az ideológiai oktatás kari előkészítése. A tanácsülés előtt fekvő előterjesztés csupán javaslat, ez kerül tovább a rektorátushoz, amely azután végleges fórmában kidolgozza. Talán az első eset, hogy ezt a témát itt vitatjuk meg. Annakidején, amikor megindult az ideológiai oktatás, a legjobb reményekkel néztünk folytatása «lé. Azokra a vitákra gondol, ahol első Ízben esett szó vita formájában a marxizmus-leninizmus kérdéseiről, ü'iost persze könnyű már megállapítani, hogy hol hibáztunk, de a marxlzmus-leninizmus szelleméhez hozzátartozikj hogy áz ember a maga hibáit is törekedjék kijavítani. Utal az Akadémia nagy vitáira is. A marxizmus-leninizmus elveinek megtanulása magában véve nem elegendő, azokat alkalmazni is kell. ka ukat az 3lvsket, majdnem azt lehat mondani, ellenkezés nélkül kall magunkévá tennünk, hiszen szocializmust építünk, tehát alkalmazni is kell a szocializmus tudományát, a marxizmus-léninizmus alapelveit. A most előterjesztett Javaslat álapelvel szilárdak, azokon nemigen akarunk változtatni, de az oktatás formáiról beszélnünk kell. Az oktatás két formája‘marad mag, az alsóbbfoku, kötött oktatás ez aspiránsok számára a filozófiai minimum elsajátítására, a másik forma a professzorok ás docensek igényeit tartja szem előtt. Itt ne történjék meg az, hogy az elvont ideológia kerüljön szembe i szaktudománnyal, de az sem, hogy a szaktudomány kerüljön szembe az ideológiával. T e 1 « g d i Zsi mond,a javaslat előadója kifejti, hogy az ideológiai oktatás idestova 8 évvel ezelőtt, 1930-ben vette kezdetét a karon. Most másfél évi megszakítás után újból elindul. Az egyetemi oktatók osák úgy ismerhetik ás müvei étik tudományiagukat, ha elsajátítják a szocializmus épitósének elvei, a marxizmus-leninizmust, < air rz t a tudományt nem tesszük magunkévá, szakmai ’ munkánkban akarva- ... nemakarva hamis vagy legalábbis elégtelen, avult filozófiákra támaszkodunk. A szaktudományok igy is fejlődnek, de fejlődésük esgészaéges kibontakozását egyes területeken súlyos, 3Öt végzetes veszélyek fenyegetik. Nem vitás, hogy ideológiai