Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1956-1958 (HU ELTEL 8.a.53.)

1957. március 13.

a doktori fok nem az egyetem elvégzésével jár együtt, hanem az egyetem befejezését követően nosszu évek munkájának eredménye- ke open kapja meg valaki a -doktorátust Igen komoly könyvek alapján. szkodul kellene a kinyomtatáshoz. El lehetne képzelni agy rövidre vont összegezést is. a magi atari ran, i szer nem rossz, mindene«et. re á.l -■ff" mn^nnm^S^u a?,

ho*Y~~YftlAkJ—egyáltalán célul tűzze ki feele a dokror^tus megszerzését • ’ " ' - ‘ u- ^ • 1 *'

3 z a b ó Írnád megjegyzi, hogy az orvosi és a jogi karon nem a^S>vn«Rr~TÍ v «n kavatel mány eket a dokt T. h»- 1 l'IC. A WH■ * 1Wtér*"* Cím bevezetése növelné a káoszt, ha egy disszertációt nem nyom- tá*ta^k "ki, mart nem fogadják el sehol, akkor az egyetem se fogadja el. C.^k kivételes esetben lehetne ettől eltekinteni.

m *

l \ $? e t 1 Lajos nézete szerint nem szabad sem túl als» osony, sem túl magas'követélményeketTmeoay.MWrn.. donorátu?. ~~

yjyyyTárilT^s^s jogászok, és az orvosok kadv4ért~törtánt ár p-^ek- jg'gn nagy számot jelentenek. Igaz, rogy a kéziratos disszertációk a ■Pincébe Kerülnek és-nyomtatásban < professzorok igénye is lényegesen magasabb, de az átmeneti időben ez alól kivételeket kell tenni. Helytelen volt az is, hogy azok, -ütik csak doktorálni akartak, négy féléven keresztül egy vizsgát sem tettek le, csupán egyetlen, szigorlat k llett ás **gy kéziratban benyújtott «* disszertáció, A doktorátust vizsgákhoz és bizonyos kötelező óra- «g.'»«nhn?. ka ] kót.nj, d&-tL fe ! t ^TTqTffK .'ft 1 úI~7T tfgfcán ]adhaflson fel- «entríst. Valóban helyes az, oogy az érte kéz lsek magyar nyelvűek/ rsgysHürk, de ez alól is kell ki vételeket t enni, miért ne Jelan- hesaák meg a«y"Piaütusről'Trt dolgozat latinul? kannak tanulmányok, amelyeket .«gyár nyelven nem is érdemes ki nyomat ni, olyan kevesen olvasnák el. hát3érteien ozo b^n, *k hogy pki doktor - tust akar szerezni, annak meg kell tanulnia a e*ját anyanyalvén mondanival /J it logikusan kifejezni.

B o r z s d k István mg.jé(ÉfÍLL+ hogy a magyar fordítás kötelező lenne,

a. r m a t t n János rámutat arra, hogy a doktori szabály- jtnt kérdését' nem szabad klragadniatLerász magyar tudomány össze - f urgá sé b ol, nem lehet most olyan szabályokat mepáTIa ~>i t a ni, nme - lyek megfelelnek -»z akadémiai, doktori fokozatnak.'A r^gi^ doktor 1 szabályzat alapjára ke IL-KalY ézke Tn ila a zt Kell még or Jh ál ni t ok élet esiteihl .a gyakorlati problémákkal nem érd eö» a foglalkozni, mert a kari doktori szigorlati bízott sir ezeket «list áz! és idetartozik a szaktárgyak c so portos it ás* is. Re essünk át a ló túlsó oldalára, hogy taost túlságosan magasra emeljük a követelményeket. rmi a hallgatott féléveket illeti, itt a régészeti és mán hasonló szakok előnyben vannak, mert azokat öt éven kereszt !1 hallgatják, de a tanári szakoknál lehet, hogy csak n III. éves korában jön rá valaki, hogy miből akar disszertációt irni, "tahit-nem követe^hötj-ilk *aeg~aztr hogy nyolc fáiéveö keresztül hallgassa kz illető .tárgyat, hanem meg Kell maradni a régi négy félévnél és a mellélet árgyaknái a két félévnél. Szabad bölcsészek Jelenleg nincsenek "Z egyetemen, ha tehát valaki tnnárképzos, régész vagy más szakos, ott automatikusan megvannak a követelmények. Nem kellene ugyan az öt évhez ragaszkodni, mert négy év után valaki kitűnő disszertációt Írhat, amint arra a jelenlevők i3 példák. A rrörör nyelv bizonyos ismerete nlao- feltétele annak, hogy valaki tudományos oályán dolgozhasson.

A tervezet lényegében helyesen foglalja össze azokat n követelményeket, amelyeket a doktorátussal szemben jelenleg felállíthatunk. Javasol jp a felmerült szaktárgyi módosítások elfogad!- 3 -