Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1950-1953 (HU ELTEL 8.a.52.)
1953. július 21.
JEGYZŐKÖNYV az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának 1953* évi július hó 21-én, Bóka László dékán elnöklete alatt a kari ülésteremben tartott rendkívüli tanácsüléséről» Napi re n d : Javaslat a Nyelv- és Irodalomtudományi Kar és a Történettudományi Kar dékáni tisztségére. Jelen vannak: Zsirai Miklós, Pais Dezső, Ligeti Lajos, Banner János, Marót Károly, Kardos Lajos, Waldapfel József, Irencsényi-Waldapíel Imre, Bóka László, Tálasi István, Kardos Tibor, Szilágyi Loránd,Szabó Áxpád, Léderer Emma, Kardos László, Bárczi Géza, Harmatta János,Tolnai Gábor, I.Tóth ZAltán egyetemi tanárok, Ágoston György, Kató István tanszékvezető docensek, Borzsák István docens, Komor Ilona adjunktus, Begyáts László lev.osztályvez., Békéi Józsefné a PB. titkára, Koczkás Sándor a Szakszerv.Biz* elnöke,. Kékes Andor a T.O.vezetője és a Katonai Tanszék részéről Horváth alezredes elvtárs. Kimentették magukat: /ill.szabadságon vannak/ Kniezsa István, Turóczi- Trostler József, Ortutay Gyula, Oroszlán Zoltán, Lutter Tibor. Bóka László dékán megnyitja a tanácsülést. Beszél arról, hogy a Kar 1950 óta kérte a decentralizálást, elsősorban az irányítás és ellenőrzés megjavítása céljából. Örömmel jelenti, hogy ez a vágyunk beteljesedett, ugyanakkor azonban két veszélyre hivja fel a figyelmet: 1. hogy a szétválást bürokratikusán értelmezzük, 2. hogy elhomályosodik a két kar egysége. Arra kell törekednünk, hogy ne a megnövekedett bürokráciá legyen az eredmény, hanem a karok munkájának egyszerűsödése, a lényegi kérdések előretörése. A két kar egységének elhomályosodása helyett az elmélyültebb kari munka és tervszerű együttműködés. Utána felveti azt a lehetőséget, hogy a két kar külön^-külön válasz- sza meg a dékánokat, vagy pedig együtt. A tanácsülés amellett szavaz, hogy együtt válasszák meg a dékánokat. Bóka elvtárs felkéri Kardos Tibor professzor elvtársat,hogy vezesse tovább a kariülést. Kardos elvtárs felkéri a kart, hogy jelölje meg, illetve tegyen javaslatot a Nyelv- és Irodalomtudományi Kar dékánjára. Trencsényi Waldapfel Imre professzor elvtárs javaslatot tesz a Nyelv- és Irodalomtudományi Kar dékánjára, Bóka László elvtárs személyében. Javaslatát azzal indokolja, hogy a múlt évben az egyébként igen heterogén Bölcsészkart is sikerrel vezette Béka élvtárs.-Az elnök felteszi a kérdést, hogy ki kiván hozzászólni Trencsényi-Waldapfel elvtárs jelöléséhez. A kari ülés hozzászólás helyett egyhangú tapssal elfogadta a jelölést. Ezután az elnök bejelenti, hogy a Nyelv- és Irodalomtudományi Kar dékánjának a rektor elvtárs és az oktatásügyi minisztérium felé javasolja Bóka elvtársat. Az elnök felkéri a kart, hogy tegye meg javaslatát a Történettudományi Kar dékánjára. - Bóka elvtárs kér szót. Elmondja, hogy az uj Történettudományi Kar számára olyan dékánra van szükség, aki maga kiváló történettudós, példakép, aki olyan szervező munkában gyakorlott, mint a tudományos munka szervezése, tehát nem bürokrata, aki nemcsak a tudományos munkában gyáorlőtt,hanem mint pedagógus is dolgozott; a vezetés munkájához emberség és optimista derű kell. Mindezen feladatok elvégzésé« legalkalmasabbként javasolja I. Tóth Zoltán elftársat, Aki Kossuth-díjas történettudós, aki a Bölcsészkaron is oktatott már és
