Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1948-1950 (HU ELTEL 8.a.51.)

1948. november 8.

tárgyává tett votcsinának /földbirtoknak/ az élete törvényszerűen megfelel azoknak az általános jelenségeknek, amelyek az ország gazdasági életét általában jellemzik.- E müvének igen értékes vonása az a törekvés, bogy az orosz élet kérdéseit a nyugateurópai élet jelenségeivel kapcsolatban vizsgálj a.-HA moszkvai államot Európától elkülönítve vizsgálni lehetetlen, - Írja Grekov, - és eleve el kell készülve lennünk arra, hogy az orosz társadalomban találunk oly jelenségeket, amelyeket nem lehet másképen vizsgálat tárgyává tenni, mint az analóg európai jelenségekkel párhuzamosan.- Ez mindenekelőtt az orosz társadalom gazdasági életére vonatkozik.- A nyugateurópai piacok terjeszkedése és fel- élénkülése, a kereskedelmi utak és központok áthelyeződése, uj áruk megjelenése feltétlenül érintették a moszkvai államot is.. Grosz földön

a gazdasági folyamatok analóg fejlődést mutatnak az európaiakkal és párhuzamos vizsgálatuk igen sok előnyt jelent az orosz gazdasági és társadalmi viszonyok fejlődését illető vizsgálatok elmélyítése szempontjából.-”

általános törvényei szerint vizsgálja.- Már az egyetemen megismerkedett Marx Tőke cimü klasszikus munkájával és ez a mü véglegesen meghatározta Grekov történeti kutatásainak irányát.- Sok irányú kutatásainak egyik legnagyobb eredménye a kievi Oroszország történek megírása.--E munkájának teljes kiadása előtt több részletmunkát végzett, tanulmány tárgyává téve a legrégibb történeti évkönyvet, a kievi állam feudális viszonyait stb.- A munka végleges formájában á.kiadásban 1944-ben jelent meg 347 lapon.- Kritikusai általában megegyeztek abban, hogy a keleti szláv- ság társadalmi-gazdasági rendjének alapvető kérdéseit a "Kievszkaja Rusz.i" /Kievi Oroszország/ cimü mü véglegesen megoldja.-^ müvéhez Grekov felhasználta az irodalmi, archeológiái, nyelvészeti és etnográfiai kutatások eredményeit; ezek alapján bebizonyította, hogy a keleti szláv- ság magas kulturális fejlettségű földművelő nép volt, amely meg tudta alkotni a maga államát, a kievi államot»mégpedig nem külső hatás alatt, hanem a maga belső társadalmi, gazdasági fejlettsége következtében.- Ezzel Grekov szétfoszlatta a keleti szlávság szociális, gazdasági rendjének elmaradottságáról elterjedt legendát és súlyos csapást mért a normann elméletre, valamint az ezzel kapcsolatban elterjedt téves nézetekre, melyek szerint a szlávság alkalmatlan lett volna saját államának megteremtésére.- A könyv a legnagyobb teljességgel és kétségbevonha+A munkára mint alapvető monográfiára lépten-nyomon hivatkoznak a külföldi /igy pl.amerikai/ kutatók is.embentársadalom fejlődésének