Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1948-1950 (HU ELTEL 8.a.51.)

1949. május

M- 4 mértékben megnyilvánul a fiatal kutaték fölkarolásában, iülnyomórészhen fölszámolta az eddigi "fizetéstélén*' segéderőinket, amely nemcsak azért volt helytelen, mert tudományos munkát fogadott el ellenszol0álatatás nélkül, hanem ebben a "fizetéstelenségben" fejeződött ki a tudományos munkának semmire sem becsült volta. A múltban inkább csak tűrték itt a tudományos tevékenységet és soüasem törekedtek annak tudományos értékelés szerinti megióélésére, hanem egészen más mértékkel mérték föl azt.

Uj soka nem remélt tudományos kilátásokat nyújt azonban továbbmenőleg az orszggépités most induló ötéves terve, líem szükséges itt ennek reánk vonatkozó részleteit fölsorolni, de annak általános méltatásában is Hangsúlyoznunk kell a tudományos munkára is kiterjesztett tervszerűség fontosságát ás szükségét.

Legjobb tudományos eredményeink is elsikkadhattak a múltban, mert e. yéni elgondolásokként, elszigetelten állottak és nam voltak bekapcsolhatók valamiféle összesitésbe. Az az elszigqteltség eredményezte aztán, hogy a tudomány munkásai sehova sem lartoztó különcök lenettek, a- kiknek munkája nem érvé^esülheoett. A tervgazdálkodásban mindnyájunk tudomány os munkája me0kapja a ma^a helyét és értékeléséi;, mert szerves része annak az egésznek, amelynek a közösség vagy az ország- fejlesztés szolgálatában, meghatározott céljai /annak. Ilyen összehangolásra a tudományos munkában is szükség an s a tervszerűséget nagy örömmel fogadhatjuk mindannyian, akik a múltban is annak me0- valósitésát hsnóoztattuk, de kivitelre juttatni nem tudtuk.