Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1939-1940 (HU-ELTEL 8.a.45.)

1939. november 21.

15. ságai levonassanak. Kár tehát Bar- tucz Lajos » méricskéléseit » annyira leszólni. Amíg ezt a föla­datot el nem végeztük, szükség lesz a » méricskélésre ». Bartucz ezen a téren szerezte érdemeit és utol­só nagy munkájában ezen az alapon rendszerezésre is vállalkozott. Ő tehát az az ember, aki mellett o- lyan fiatal kutatók nevelkedése remélhető, akik a munkának ezt a részét majd megoldhatják. Ezért a fölszólaló kéri a Kart, méltóztas- sék a bizottsági jelentést elfogadni. Gerevich Tibor ny.r.tanár: Domanovszky felszólalása és az elő­adói jelentés őt megnyugtatta ar­ra nézve, hogy Bartucz személye legalkalmasabb az anthropologiai tanszék betöltésére. Ugyanez áll a régészet szempontjából is. Tompa Ferenc ny.rk.ta­nár a régészet szempontjából a legértékesebbnek tartja Bartucz munkásságát. Mauritz Béla ny.r. tan ár ismét felszólalva rámutat arra, hogy Török Aurél, Lenhossék Mihály és Tóth Zsigmond orvosok voltak, majd felolvassa a Természettudomá­nyi Közlöny kommunizmus alatt meg­jelent 1919.junius 1-i számából a következő mondatokat: » Bartucz Lajos A társadalmi embertanról.Természet- tudományi Közlöny 1919. junius 1. II.kötet.723.(kommunista)számú füzet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom