Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1938-1939 (HU-ELTEL 8.a.44.)
1938. szeptember 12.
szav ....k al fordul a K ,rhoz: » Mélyen tisztelt Kar ! Midőn a mélyen tisztelt Kar bizalmából először elnökölök üléseinken, kötelességemnek tartom, hogy újból, szivem mélyéből há_ lás köszön etemet fejezzem ki a mélyen tisztelt Karnak, hogy erre a fényes tisztségre választani méltóztatott. Az a melegség, mely sze_ mélyem iránt e választással kapcsolatban megnyilvánult tanártársaim körében, olyan erőt ad uj tisztségem viseléséhez, mely nélkül, úgy érzem, nem volnék képes a vállalt feladat elvégzésére. Mert ez a feladat, mint az eddigi hivatali működésemből látom, nem könnyű és felelősséggel terhes. Szerencsémre olyan emberek jönnek segítségemre, mint a prodékán ur Ő Méltósága, akinek alkoto munkássága hosszú időre itt hagyta nyomait Karunk életében. Nehéz örökség az ő sokoldalú tevékenysége, eredményekben gazdag esztendeje után a dékáni tisztet ellátni. De a volt dékán nem holt dékán és ezt örömmel van szerencsém tapasztalni, amennyiben tanácsaival, felvilágosításaival, sőt aktiv közreműködésével most is átsegít a kezdet nehézségein és a folytonosság biztosításánál. Fogadja érte itt ez első ülésemen leghálásabb köszönetemet. Most pedig, mikor a Bölcsészeti Kar első rendes ülését Megnyitom, úgy gondolom, nem vártok tőlem, kedves Barátaim, valami nagyhangú programmot, hiszen ilyen programra végrehajtáséhoz kevés volna ez az egy dékáni esztendő. Nem is szólva arról, hogy a dékán rendelkezésére álló eszközök igen korlátozottak s igy kezdeményezése meglehet 'sen szűk területre szorítkozik. De egy programmot adhatok: a kir.magyar Pázmány Péter tudományegyetem szabályzata szerint a dékán feladata a tanulmányi rendre felügyelni és a K r tudományos tekintélyét minden kapcsolat, oan megóvni. Azt hiszem, e két pontban csakugyan benne van mindaz, amit ez évben feladatomnak tekinthetek. Szent kötelességemnek tekintem, hogy mindenkinek ügyét a legmelegebb jóindulattal és teljes odaadással felkaroljam, akár professzorok, akár az ifjúság dolgáról van szó. Éppen ezért a tőlem telhető legnagyobb eréllyel lépek fel minden olyan törekvés vagy jelenség ellen, mely a tanulás rendjét zavarná, vagy a Kar tudományos tekintélyét csökkentené. Nagyon jól
