Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1925-1926 (HU-ELTEL 8.a.1.)

1926. május 6.

csak ígéret és egyik sem mutathat fel nagyszabású működést. Közöttük mint

rr

tudós egyéniség legkedvezőbb Gaái,

mert egyetlen, aki belekapcsolódott

//■

az élő tudományba, s akinek problémái az általános indogermanisztikának fontos problémái. Nézete- szerint ez elég garantiát nyújt (egyesítve Gaál- nak tudományszeretet ével) arra, hogy valamikor egyetemünk dísze legyen.

Hornyánszky ny.r.tanár kiemeli hogy o a pályázók közül egyiket sem ismeri és igy teljesen független; a bizottságban Melich ny.r.tanárnak részletes jelentését megismerve,abból magából tiszta képet tud magának

v/

alkotni az, aki a sorok között tud olvasni. Neki a jelentés konzekvenciája eluen van kifogása, mert a je- leütéséből kiviláglik, hogy Gzidarovszky nem kutató tudós, hanem tí'pusa a kompendiumok készítésére alkalmas tudomány- terjesztőnek; a jelentésből magából látszik az is, hogy Gaál az iranista és Büchler az indológus, inkább meg_ felelnek a tudós típusnak* mivel itt nem pedagógiai feladatról van szó, melegen csatlakozik Gomboczhoz; a szigorú tudomány pontosan elkülönít

A'- ^ ^

tendo a pedagógiai tanárképző munkásA*"

ságtól. Melich jelentéséből és Gom- bocz és Németh ny.r.tanárok nyilatkozatából az az impressziója, hogy karunk jelentékeny nóvummal áll szemben : amennyiben itt tanszék betöltésekor a tanárképző pedagógiai elv kerül szembe a tudományos szellem