Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1923-1924 (HU-ELTEL 8.a.29.)

1923. december 14.

7 előadásokat. Megengedi, hogy Vári byzantiologus is s hiszi is, hogy időnként egy-egy byzantiologiai előd­adást is fog tartani, de o maga ki­jelentette, hogy kötelezettséget nem vállal. Az a körülmény, melyet a jelentés hangoztat, hogy legköze­lebb habilitálni fogják Moravcsik Gyulát a középgörög philologiából, nem nyugtatja meg: Moravcsik Gyula más egyetemre kerülhet, ide tehát intézményes intézkedés keli. Hogy az ilyen tanszék a tudományos szük­ségletek kielégítése szempontjából milyen fontos, amellett tanúskodik az, hogy az utolsó 20-25 esztendcT- ben mindenfelé Európában uj közép­görög és uj-görög philologiai tanszé­kek keletkeztek, sót az oláh állam is uj, ilyen körű tanszéket állított fel Kolozsvárott. A legújabb időkig a három classica-philologiai tanszék hármas jellegű volt: Némethy a la­tin, Hegedűs, ill. Vári az ó-görög, Pecz Vilmos a kozép-és ujgörög taní­tására helyezte a fosulyt. Aggodal­mai vannak a munkafelosztásra néz­ve is. Hornyánszky a történet felé őri éntálodott, első sorban történész, amit az a körülmény is bizonyit,hogy ot az Akadémia a II., történeti,böl­csészet és társadalomtudományi osz­tálya választotta be tagjai közé, s nem az I., vagyis a nyelv- és iro­dalomtudományi osztály. Annak idején, /r midőn az ókori történeti tanszék be­töltéséről volt szó, a kiküldött bi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom