Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1919-1920 (HU-ELTEL 8.a.25.)
1920. július 5. XII. rk
-13- 2 rétegére s az ország közvéleményére is megnyugtató hatást gyakorolhat, mert motívumai világosak, őszinték és igazságosak. Hogy ez a megokolás a magyar ember szivéből fakadt, az csak természetes, de merem hinni, hogy e mellett a hideg ész tárgyilagos Ítéletének jeleit is magán viseli. Megengedem, hogy ha valaki oly kevéssé jó honpolgár, mint volt Plato, vagy oly rossz, mint Xenophon és Diogenes ^5 az sok kivetni valót fog találni szavaimon, azonban aki tudja, hogy Athén a korlátlan vérkeveredésnek esett áldozatul s a ki megérti Gobineau grófnak megdöbbentő szavait, melyek szerint " az államok minden szerencsétlensé2/ gének a fajták kereszteződése az oka" , az meg fogja bocsátani egy nemzete sorsa miatt kétségbeesetten vergődő lélek esetleges tévedéseit. A javaslat, mellyel a Tek.Kar elé járulni bátorkodom, a következő: 1§. Kimondatik, hogy a numerus clausus bevezetése az ország minden közép- és főiskoláján s egyetemén szükséges. 2. §. A felvehető hallgatók számát a bölcsészettudományi kar a rendelkezésére álló tantermek befogadó - képességéhez mérten 800-ban állapítja meg, illetőleg a Kar javaslatéra ennyit hagy helyben a v.és kt.miniszter. 3. §. Az ország lakosságának minden népfaja,nemzetisége, illetőleg ^ vallás-felekezete csak népessége arányában külcUieti fiait az egyetemre. i Újabb népszámlálási adatok beszerzéséig a legutóbbi népszrmlálás adatai veendők alapul. Zsidó fajtájú hallgató csak az összes létszám 5*-a 1/■ Burckhardt,Die Kultur der Renaissance in Italien 1899, függelék. 2/. Oobin^au,Essai sur 1’inegalité des races humaines, 18jo~ü5, 4.kötet.Nemetui:Schemann, 1898-1901.
