Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1919-1920 (HU-ELTEL 8.a.25.)

1920. július 5. XII. rk

10Nyilvánvaló tehát, hogy pl.a magyar és zsidó kereszteződéséből született félvér-kores még nem magyar^ ennek ivadékai pedig csak abban az esetben lehetnének magyarok, ha magyarral házasodnának össze, ami pedig csak kivételesen történik meg, mert a .félvérek inkább zsidó telivérekkel /különösen a jó duzzadt erszényűekkel/ szeretnek összeházasodni.

Ebből világos, hogy a keresztség felvétele a zsidókat még socialis kihatásai révén sem igen érinti szervezeti bélyegeikben, más szóval nem hozza őket közelebb a magyarsághoz, mely okból a kikeresztelkedett zsidókat bátran a fajtiszta zsidók sorába lehet iktatni.

Vizsgáljuk meg ezek után a második alkérdést, vagyis azt, hogy a keresztség felvétele gyakorol-e befolyást a zsidó lelki világára ?

Bevezetésül megemlíthetem, hogy Graetz borosz- lói professzor /a ki orthodox zsidó/ nagyon rossz véleménnyel van a kikeresztelkedett zsidókról, mert -úgymond- csak anyagi előnyök kedvéért tették meg ezt a lépést, s

e mellett mint teljesen jelentéktelen valamit vették át

1/.

az tidvözitő hitét.

Ez bizonyára sok esetben igy van, azonban általánosnak még sem mondható és lett légyen bármilyen is a keresztség felvételének az oka, annyi föltétlenül igaz marad, hogy a zsidó e lépés következtében részesévé válik a keresztény társadalomnak, melynek erkölcse, lelkülete, világnézete és egész szelleme utóvégre is maradandó nyomot hagy rajta.

A nagy antiszemita hiré’ben álló Chamberlain 2 /• 1/. Graetz, Volkstümliche Geschichte der Juden. II.

2/. H.St.Chamberlain, Die Grundlagen des XIX.Jahrhunderts , lTTTRiadás, 1912., I .p. 544.