Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1912-1913 (HU-ELTEL 8.a.17.)

1912. október 25. I. rk

MÁSOLAT:

53

Tekintetes Kar

A tek. Kar megbízott bennünket azzal, bogy az uj nyugdíj- törvény- javaslatot az egyetem szempontjából tanulmányozzuk és megjegyzéseinket a tek. Kar elé terjesszük. Megbízatásunknak óhajtunk eleget tenni, midőn ezen jelentésünket a tek. Karnak bemutatjuk.

Először is oonstatáljuk, hogy az uj nyugdíjtörvény a régihez képest igen jelentékeny haladást tüntet fel. Intézkedéseiben sok olyan humánus felfogás nyilvánul, a mi alkotóinak dicsőségére válik.

Nem akarjuk a javaslatot részletesen ismertetni. Csak e- gész röviden jelezzük a főbb rendelkezések közül a három legfontosabbat .

1. / A fizetés után járó mugdijon felül még lakbérnyrgdij is jár /38.§./ és pedig 12000 kororona fizetésnél 1440 korona; tehát az egyetemi tanár maximális nyugdija ezentúl nem 12000 korona, hanem 13440 korona lesz.

2. / Az özvegyi nyugdíj nem lehet kevesebb, mint a férjet megillető n3Ugdij fele; tehát már 6400 korona kezdőiizetésü, de teljes nyugdíjra jogosított egyetemi tanár özvegye 3200 korona nyugdijat kap, holott étidig ez az özvegyi nyugdíj esak 1640 korona volt. A fize. r ^ *»—' o *,-Kr> c /» 4 a (7rr ft. -*-r) *>

tése maximumát elért és szintén teljes nyugdíjra jogositott/^eddigiü

/

2760 korona helyett. J ^

3. / Az árvák ellátása is összehasonlithatlanul jobb az eddiginél. Eddigelé, ha 3-nál kevesebb volt a gyermekek száma, ellátásra az árvák nem tarthattak igényt. Most ez megszűnt és minden gyermek az anya nyugdijának ötödrészét kapja.

Ezen főbb előnyök felsorolása után rátérünk a javaslat egyes olyan intézkedéseinek ismertetésére, melyek véleményünk szerint okvetlenül változtatást igényelnek. Általánosságban megemlítjük, hogy a javaslatban egyetemi tanár” szó sehol sem fordul elő; sőt valósziff

nü, hogy a javaslat készítője az egyetemi tanárra, mint külön katego-