Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1971-1972 (HU ELTEL 7.a.73.)

1972. május. 8. I. rendkívüli

- 6 *r"

volt

arról хаж szó tehát, hogy a tüntetést lefújják, legfeljebb arról, hogy úgy rendezzék meg, hogy a rendőrséggel ne legyen semmiféle összeütközés. Ma már tagadják régebbi ideológiai platformjukat, és azt a tey benyomást igyekeznek kelteni, hogy ők elálltak a tüntetéstől, igyekeznek megvédeni csoportjukat a retorziótól, úgy akarnak feltűnni, hogy nem akartak egyetemi hallgatóhoz méltatlan tevée- kenységet kifejteni.

Kitűnik mindebből, hogy különös figyelmet kell forditani az ifjúság ideológiai politikai fejlesztésére, itt elsősorban az ideológiai tanszékek vezetői fel£ fordul, mint akik ezeknek a kérdéseknek szakavatott művelői.

Semmi olyat, amit a marxizmus alapján ne lehetne megoldani, ezek az emberek nem fedeztek fel, nem állitanak, de a marxizmust nem Marxtól, Engelstől és Lenintől tanulták, hanem mindenféle marxológusoktól, akik nagyobb hatást fejtenek ki rájuk, mint a mi tanszékeink nevelő munkája. A csoport mintegy 10-20 főnyi aktiv bázissal rendelkezik, jelentős többségük az ideológiai tanszékek körűi tevékenykedik, nyilván nem az ottani hatások alapján működik, a társadalomtudományoknak nem a jogi részei iránt érdeklődnek, érdeklődésüket tehát elsősorban az ideológiai tanszékeken kell kielégíteni, és ki kell valóban elégíteni, a tanszékvezetőknek tehát szorosabb kapcsolatot kell velük keresniök, tisztázni az olyan kérdéseket, mint például a munkásosztály jelenlegi helyzete, a munkásosztály és az értelmiség, de különösen a diákság viszonya, ebből a körből előadásokat, konzultációkat, meg szemináriumokat kell tartani, helyes irányba terelni őket. Hangsúlyozza, hogy a csoport nem szorul kíméletre, nem jött rá semmi olyasmire, amire a marxizmus eddig nem jött rá, csupán rosszul értelmezik a marxixzmust, azt marxológusoktól tanulták, és végezetül hatásuk annak az eredménye, hogy a velük szembenálló erők kevésbé voltak szervezettek és elszántak, mint ők. A KISZ-nek, elsősorban az ideológiai tanszékek vezetőinek, de utánuk valamennyi tanszékvezetőnek, mindannyiunknak alapvető feladata tehát eboől az