Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1971-1972 (HU ELTEL 7.a.72.)
1971. november 16. II. rendes
- 20 м. dolgozók gyermekeinek aránya a hallgatóságé körében országosan, de nálunk is tűrhetetlen színvonalra esett vissza. A megoldás módja az, hogy úgy kell tanitani őket a középiskolában, hogy a felvételi követelményeknek jobban meg tudjanak felelni. Biztos továbbá abban, hogy az Állam- és Jogtudományi Karon nem az irodalmi és történelmi tárgyi tudást kellene vizsgálni a felvételi munka során, mert hiszen maga sem tudja pontosan, hogy Arany János mikor születet^ pedig van bizonyos irodalmi műveltsége, és azt, hogy 1640-ben mi történt a világon, olyan mértékben tudja, ahogy ez szakmájának eredményes gyakorlásához szükséges. A probléma tehát az Állam- és Jogtudományi Karon a felvételi tárgyakkal kezdődik. Rendkivül értékes kezdeményezés volt az idén, hogy próbáljuk a hallgatók Ítélőképességét, gondolkodását, fogalomalkotásuk fejlettségét valamilyen lélektani eljárások segítségével vizsgálni, talán ebben az irányban kell továbbmenni. Olyan tesztrendszer kellene, amellyel jobban lehet mérni a gondolkozás iskolázottságát, mint az irodalmi és történelmi ismeretekkel, ezeknek a tárgyaknak a szerepe az állam- és jogtudományi kari felvételi яя vizsgán csapán az lehet, hogy legyen miről beszélgetni, aminek alapján megitéljük nem a magyar vagy a történelem tudást, hanem azt, hogy milyen intelligens az illető. Látni kell azonban azt, hogy semmiféle olyan javaslat, amely végső fokon nem kvantifikáción alapul, tehát nem eredményez pontszámot, aligha tarthat számot az elfogadásra, mert akárhogyan bírálják vagy bíráljuk a pont- rendszert, ennél jobbat pillanatnyilag kitalálni nem tudunk, hiszen a teszt rendszer is valaminő pontokat eredményezne. Mindent összevéve a Studium Generale továbbfejlesztését helyesnek tartja, de a KISZ erőivel és ehhez a Karnak úgy kell hozzájárulnia, ahogy ezt a KISZ igényli. A Studium Generale pedig nem állhat közvetlen kapcsolatban a felvételi rendszerrel.
