Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1971-1972 (HU ELTEL 7.a.72.)

1972. február 29. IV. rendes

61. Mindjárt közzétehetné vaäaki persze, hogy igen ám, de nincs meg a külföldi irodalom, nincs dokumentáció* Ez is igaz, de hadd tegyem hozzá, hogy bizonyos lehetőségeket, hely­zetet figyelembe kell venni. Bizonyosan mindenki tudna nagyon szép terveket kikovácsolni, egy ideális egyetemet elképz-elni, de erre ma és bizonyosan még sokáig nincs -elég pénz. Két hiba mutatkozik. Az egyik, hogy ha álmainkat valóságnak tekintjük, * a másik pedig, hogy ha-ebben a helyzetben valaki demagóg módon \- nem itt - olyan kijelentésekkel, hegy nem törődnek itt sem a tudománnyal, sem az oktatással, hangulatot kivánna\ szitani. Amint látjuk, a kar törekszik arra, hogy úgyszólván minden lehe­tőséget megragadjon, hogy külföldről gyaíapitsa tudását, hogy nyelvet tanulhassanak, hogy mindenki hozzájuthasson könyvekhez. Igen jó szokás, hogy professzoraink, akiknek különböző országok­ban már tekintélyük van, nemcsak a maguk tudományát hozzák el, hanem amihez hozzáférnek. Sokszor egy kocsirakomány könyv érke­zik valaki után külföldi útjáról. A kar. támogat ja ezeket a ter­veket. Csak egyet: legyünk mértéktartók abban, hogy mit terve­' * » zünk, és mi a lehetséges. Végezetül: hogy egész káderfejlesztési munkánkban, és esetleg a következő jelentésben általánosságban is sokkal hangsúlyozottabban szerepeljen a birálat és az önbirálat, mint a káderfejlesztési munkának egyik alapvető módszere. Indit.ványozom tehát, hogy a kari tanács ezeket a ja­vaslatokat fogadja el és a jelentést is vegye tudomásul. Egyet­ért ezzel a fanács? /Ig e n./ Van-e valaki a javaslat ellen? /Nincs./ Áttérünk napirendünk 2. pontjára: Az 1971. évi hall-

Next

/
Oldalképek
Tartalom