Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1971-1972 (HU ELTEL 7.a.72.)
1971. december 2. III. rendes
16 már enníél áru óbb az, ami a Sz óvj ebunióban történt, hogy amikor életveszélyben volt az állam, a Legfelső Tanács minden hatalmat átruházott a honvédelmi bizottságra. Ez érthető, holott az alkotmány sem rendelkezett erről, de a helyzet megkövetelte. Itt meg kell határozni, hogy mi a honvédelmi tanács jogköre, meddig mehet és ki ellenőrzi ezt a testületet, mert azért valakitől kell függenie ennek a testületnek is, alkotmányos ellenőrzésre szükség van. Az helyes, hogy csak háború, az állam biztonságát súlyosan veszélyeztető körülmények esetén lehet létrehozni. A kormány hatáskörének f/ pontja nagyon veszélyes dolog: ’’meghatározza a tudományos és a kulturális fejlődés irányát, biztosítja az ehhez szükséges személyi és anyagi feltételeket,", mert akkor mi az országgyűlés feladata? Akkor nem értem. Ez az országgyűlés feladata. Ezzel a tudományos és a kulturális fejlődés irányítását kivettük az országgyűlés hatásköréből, a célokat, a távlati politikát az országgyűlésnek kell meghatároznia és nem a kormánynak. Egyébként ebben a tekintetben nem is rosszak a tapasztalatok, az országgyűlés nem is egyszer tárgyalt kultúrpolitikai kérdésekről és valóban adott is irányokat. dr. Király Tibor: A távlati politika, a tudományos kutatások ügye összefügg a tervvel. dr. Вerényi Sándor: így nem jó, ahogy itt van. Nagyon gyors leszk, mert ahol a fogalmazásbeli hiányosságok nem jelentenek veszélyt, azokat a helyeket nem érintem. Kardinális dolog az, hogy most az uj alkotmány szövege mindenütt állampolgárról beszél.х Novum ez a régi alkotmánnyal szemben. Az uj szöveg azt mondja, hogy biztosítsuk a menedékjogot az idegen állampolgároknak stb. Sokkal jobba# örülnék, ha biztosítanák a gazdasági és a szociális jogokat azoknak a polgároknak is, akik nem állampolgárok, de a gazdasági és a szociális mun
