Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1971-1972 (HU ELTEL 7.a.72.)
1971. december 2. III. rendes
- 13 'far lenne tehát helyes egy olyan alkotmány tervezetet elkészíteni, amelyről 3-5 év múlva kiderülne, hogy alapvető koncepcióiban hibás volt. Hogy ez nem szerencsés dolog, erre vonatkozólag tapasztalatok vannak más szocialista országokban. Néhány konkrét megjegyzésem lenne. Az első: az I. fejezet 2. §-а|з|-4. bekezdésében szereplő meghatározás nem tudományos. Ebből nem derül ki világosan, hogy kinek a kezében van a hatalom. Tudniillik ha proletárdiktatúra van, akkor világos választ kell adni a tervezetben arra a kérdésre, hogy kié a hatalom, és a munkásosztály vezető szerepét mindenképp bármilyen megfogalmazásban ki kell emelni. Most nem tudom, hogy a társadalom vezető ereje-e a munkásosztály pártja, vagy a munkásosztály vezető ereje. Nagyon sok kodifikáció jelent meg erről a szocialista országokban, ez egy sokkal bonyolultabb kérdés ma, mint ahogy húsz évvel ezelőtt képzeltük, azóta árnyaltabban dolgozták fel ezt a problémát. A 3. § /1/ bekezdése egy frázis, ehelyett valami okosabbat kell kitalálni, mert Magyarországon mind az állampolgárok, mind az állami szervek, mind a társadalmi szervezetek résztvesznek a szocializmus épitésé- ben. Ha csak ilyen kenetteljes szavakat tudunk mondani, akkor ne mondjunk semmit sem, attól még lehet jó alkotmányt csinálni, ez azonban nem jó. A következő két szakaszt el tudom fogadni. A társadalom gazdasági rendjével kapcsolatban nem tudok jobb megfogalmazást adni, mint ami itt az uj szabályozásban van. Ez nem volt jó a régi alkotmányban sem és nem lesz jó ebben az alkotmányban sem. Messze többet produkált a szocialista társadalomtudomány, mint amit itt az alkotmány visszatükröz. Nem a politikai szándékokkal, célokkal van probléma, hanem a megfogalmazással. Nem akarok ebbe belemenni, mert a polgári jogászok kétszerannyit tudnának ezzel kapcsolatban elmondani a tulajdonjogi problémáktól kezdve végig. Ez a meghatározás igy nem jó. Olyan általános