Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1969-1970 (HU ELTEL 7.a.68.)

1969. december 16. II. rendes

- 13 ismerését tükrözi ;

2./ Azonos elven nyugvó megoldás van a Polgári Törvény- könyvben is, ugyanis a sereimet szenvedő beleegyezése sem szünteti meg a testi és szellemi épséget sértő vagy veszélyeztető cselekmény jogellenességét.

Tény azonban, hogy több alacsonyabb rendű jogszabály és az azokon alapuló gyakorlat ezzel ellentétes, I ,y például a vérátengedés, mint a testi éptséget érintő, sőt szerv átengedő tevékenységet magában foglaló magatartás tanusitása érdekében célszerű propaganda is érvényesül.

Az eddigiek az élő ember testi épségével, illetve szervével voltak kapcsolatban. A téma átvezet a halott ember testére vonatkozó problematikához.

f/ A b one alá 3 vonatkozásr'ban-a hatályos magyar jog szerint- az ember teste feletti rendelkezési jog halála esetére elfogadott, mégis azzal a korlátozással, hogy a saját holtteste felett rendelkező erre vonatkozó elhatározásának megváltoztatására a hozzátartozó feljogositottsága általában elismert. Nyilvános gyógyintézetben elhalt holttestének okt?tási és tudományos célra felhasználása általában megengedett. A holttestnek éppen az élő ember érdekében történő fclhasználhatása tért hóditó. A térhóditás visszahúzója, helyenként akadályozója a kegyeleti érzés, továbbá korlátok közé szoritója az igazságszolgáltatás érdeke, az hogy bűncselekmények nyomai ne tűnhessenek el. Konstatálható még annak is a .hatása, ami a nagyon ritkán előforduló tetszhalottá jelenségekből fakad.

Az emberi tetemmel való rendelkezési jog kizárásának legerőteljesebb áttörő je ként az emberszaporodásból nagy mértékben folyó' azt a következményt kell felismerni, hogy a tetemek eltérné-