Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1965-1966 (HU ELTEL 7.a.64.)
1965. december 21. II. rendes
Го a tudományos munka irányításában, fejlesztésében. A Kar tanszékei köziii egyesek az általuk müveit tudományág országos központjainak tekinthetők; arra kellene azonban törekedni, hogy a tanszakok többsége - ahol ennek személyi és tárgyi feltételei megvannak - országos központtá váljék. A Karon működik - más jogi területekkel összehasonlítva — a legtöbb tudományosan minősített szakember. Ez a Kar felelősségét a tudományos munkáért fokozza. Azt gondoljuk, hogy úgyszólván minden tanszék képes lenno tudományágának még hatékonyabb művelésére. Vannak olyan tudományágak - pl, a,jogtörténeti tárgyak - amelyeket csak az egyetemek jogi karain müveinek. Ezekre a tanszékekre különösen nagy terhek hárulnak. Több más tanszék esetében is a tudományos feladatok nagysága és a tanszék létszáma között jelentékeny ellentmondás van. Egy-sgy tanszék azonban nemcsak oktatási egység, hanem a tudományág művelésére hivatott egység is, s a tudományág személyi szükséglete egyáltalán nem függ a hallgatok létszámától. A tudományos munka fejletlensége károsan hat az oktató munkára is, s ezért is kívánatos, hogy az oktatói normaszemléletben a tárgy tudományos művelésének igényeit is vegyék figyelembe . A Kar oktatói között vah 1 akadémikus, 1 levelező tag, 4- tudományok dók-* tora, 28 kandidátus. El kell érni, hogy a következő tervidőszakban azok. akik már régebben kandidátusok /s azóta is tudományos tevékenységet kifejtenek/ magasabb tudományos fokozat megszerzésére törekedjenek» A Kar tudományos súlyának a növeléséhez ez is hozzátartozik. Másfelől kívánatos, hogy azok az adjunktusok, akik már 5~lo éve befejezték egyetemi tanulmányaikat, a kandidátusi fokozat elérésére törekedjenek. A tanársegédek között is vannak olyanok, akik a,tervidőszakban a kandidátusi fokozat elérésére alkalmasakká válhatnak. Vannak másfelől a Karnak olyan oktatói* akik egy évtizednél régebben fejezték be tanulmányaikat s ma adjunktusok vagy esetleg tanársegédek s nem várható tőlük, hogy 197o-ig kandidátusi fokozatot szereznek. Az a véleményünk, hogy ezek az oktatók - ha az oktató-nevelő munkát lelkiismeretesen s jól látják el - hasznos tevékenységet fejtenek ki. s nem szabad őket olyan tudományos feladatok ,elé állítani, amelynek teljesítésére nem képesek.- 5 -
