Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1965-1966 (HU ELTEL 7.a.64.)
1965. március 29. III. rendes
2, napirendi ponthoz A Kari Tanács tagjainak L./ Dr. Faragó László kérte, hogy a Kar tegyen javaslatot egyetemi docensi cim adó mányozásárg. Részletes életrajzot nyújtott be hozzám, amelynek legfontosabb , adatai a következők: 2, / I896. szept.12.-én született Budapesten, Jeles eredménnyel érettségizett a Barcsay u. gimnáziumban, majd 1914-ben beiratkozott a Budapesti Tudományegyetem Jogi Karára, Két félév után letette első alapvizsgáját, ekkor azonban bevonult katonának, A világháború alatt volt egy un. "hadi féléve", araikor letette a második alapvizsgát is, 1918-ban tartalékos tüzérhadnagyként, több kitüntetéssel szerelt le és az Anyagértékesitő V-nál helyezkedett el, A Tanáckköztársaság ideje alatt a vöröshadsereg katonájaként harcolt; ezért a proletár-forradalom bukása után fegyelmileg ^bocsátották állásából. Néhány hónapig egy műszaki kereskedő levelezője volt, - ez idő alatt tett eleget a harmadik alapvizsga követelményeinek - majd egy könyvkiadó vállalathoz került. Ezekben az években lett államtudományi doktor és pár év után a kiegészítő jogtudományi doktorátust is megszerezte, 1934-ben dicsérettel ügyvédi vizsgát tett, l92o-ban lett tagja a Szociáldemokrata Párt és a magyarországi Magántisztviselők Szövetségének, /ez utóbbiban vezetőségi tag/ később alelnok volt, , 1928-ban a Székesfővárosi Gázmüvekhez került, ahol alügyészként dolgozott, Ugyanebben az időben a Népszavánál szerkesztette a Közgazdásági rovatot, azután publicista lett, innen 1938-ban távozásra kényszerült, 1939-ben középiskolai végzettségűvé degradálták, majd áthelyezték a Gázmüvek jogi osztályáról más munkakörbe. Ennek ellenére ebben az időben módjában volt ügyvédi magén gyakorlatot is kifejteni. Meg kell jegyezni, hogy már a nyilas idők előtt több gazdasági cikket irt, könyvet forditott, 1944-ben kényszernyugdijazták, A felszabadulás után a Pénzintézeti Központ vezérigazgatójának nevezték ki, képviselő lett, ezenkívül a békedelegáció gazdasági fődelegátusa, a Parlament pénzügyi bizottságának elnöke, a Magyar Nemzeti'Bank Számvizsgáló Bizottságának olnöke és még számos funkció birtokosa volt, 1948-ban minden tisztségéből visszahívták és kényszernyugdijazták, 1949,január 1-ig magángyakorlatot folytatott, majd a Belkereskedelmi Miniszté rium jogi osztályárá került; emellett két belkereskedelmi vállalat jogtanácso saként is dolgozott, 195°-ben kiutasították Budapestről és rendőri felügyelet alá helyezték. Kényszerlakhelyéül'Nádudvart jelölték meg számára, 1951-ben családja is hasonló sorsra jutott, 1953»szopteimberéig az emlitett helyen éltek, majd a kitelepítés megszűnte után Budakeszire költöztek. Egy hónapig segédmunkásként dolgozott az Óbudai Pamukikészitő gyárban, ezután egy tanácsi cipőipari vállalathoz került,'mint torvos és statisztikus, kitüntetéssel letéve az erre jogosító vizsgákat, 1956-ban Budapestre költözhettek, A Pártközpont rehabilitálta és elhegyezte a Magyar Kereskedelmi Kamarához, kettős minőségben: jogtanácsosnak és választott biróság titkárának. Miután 1959-ben megtagadták tőle a feddhetetlenség! bizonyitványt nyugdíjba ment, de a választott bírósági titkárságot megtartotta Időközben megválasztották a Jogászszövetség nemzetközi magánjogi szákosztálya vezetőségi tagjának és a feddhetetlenségi bizonyitványt is megkapta, 3, / A Művelődésügyi Minisztérium 46,789/1966,VI.sz,levelében közölte, hogy a cim adományozásának feltételét jelentő 2 évi oktatói tevékenység alól dr,Faragó László számára a felmentést megadta, Budapest,1966,március 26, /Dr.KIRÁLY TIBOR/ egyetemi tanár az Áll am~ és Jogtudományi Kar dékánja
