Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1963-1964 (HU ELTEL 7.a.62.)

1963. október 29. II. rendes

- 9 9?' Az államvizsgát a hallgató csak a dékán által meghatározott /tanevenként Legfeljebb 3/ államvizsga időszakban tehet. Az államvizsgát legkésőbb az abszolutórium megszerzésétől számított kát éven bei dl kell letenni* Kivételesen indokolt esetben az intézmény vezetője az államvizsga/ letételét a két év eltelte után is engedélyezheti. Ha az államvizsga letételére négy év eltelte után kerül sor, az időközben bekövetkezett "tantervi különbségek miatt a dékán kiegészítő vizsgák letételét is előírhatja.

60. államvizsgát állami Vizsgáztató Bizottság /a továbbiakban áVB/ előtt kell tenni. Az áVB elnökét a felügyeletet gyaktrló miniszter, tagjait pedig az intézmény vezetője bízza meg egv évi időtartamra.

A felsőfokú technikumokban^és szakiskolákban az áVB elnökét a. művelődésügyi miniszter, az áVB tagjait a felügyeletet gyakorló miniszter a művelődésügyi miniszterrel egyetértésben bízza meg. Minden karon legalább annyi áVB—t kell szervezni, ahány féle szak- képesítést ad a kar. Az azonos szakképesítést szerző vizsgázók nagy száma esetén több á73 is szervezhető.

61. Az áVB-пек az .elnökön kívül 2-" tagja van /professzorok, docensek, intézeti tanárok., a dékán felkérésére a szakminisztériumok által javasolt szakemberek/. Amennyiben az áVB tagjai között valamely tárgy -■ vizsgáz tatására- nincs speciális szakember, az illető tárgyból a dékán által megbízott oktató /professzor, docens -kivételesen adjunktus - intézeti tanár/ vizsgáztató

62. A hallgató feleletét az áVB tagjai és a vizsgáztatók tárgyanként■ külön osztályozzák. Az. áVB zárt ülésen megállapítja a hallgatónak az egyes tárgyakbanelér.t érdemjegyét, Vita esetén^szavazással döntik el az osztályzatot. Szavazategyenlőség esetén az elnök -határoz, Az államvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni.

63= Az államvizsga tanulmányi átlageredményét.egyszerű számtani átlag alapján kell megállapítani. Ha a tanterv szakdolgozatot /záródolgozatot, gyakorlati feladatot/, illetőleg diplomatervet /diplomamunkát/ is előír, az erre adott- érdemjegyet is be kell^számi tani az államvizsga tanulmányi átlageredményének kiszámításánál.

64- . Sikeres államvizsga alapján az intézmény á" jelöltnek szakképesítését feltüntető oklevelet ad.'Az oklevél minősítését - a 65. pontban foglalt felsőoktatási intézmények kivételével - az államvizsga tanulmányi átlageredményének valamint &z egyes szakok tan-" vvéb^ri meghatározott tárgyak szigorlatának számtani középarányosa adja. . ■ . . , 6/ • >'■ ». . ;. . Г" у •

65- Az orvostudományi egyetemek - kivéve a gyógyszerésztudömánvi• karokat -, a tudományegyetemek állam- és ‘jogtudományi karai, valamint az Állatorvostudományi Egyetem hallgatóinak doktori ' . oklevelébe a "summa cúm -laude" "cum laude"" "rite" minősítés vala- , melyikét kell beVtízétni az alábbi meghatározás szerint. Ha ;a hallgató egyetemi tanulmányai földárán; valamennyi szigorlatának valamint az államvizsga tanulmányi Itlageredményének:a számtani középarányosa: .. ' : '

4.51 - 5, akkor "summa cum laude", ‘

3.51 - 4,50, akkor "cum laude" j .. .

2,00 - 5,50, akkor "rite^ minősítést kap doktori oklevelébe.