Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1963-1964 (HU ELTEL 7.a.62.)
1963. október 29. II. rendes
. MÁSOLAT KIRÁLY-TIBOR dékán elvtársnak BUDAPEST Tisztelt Dékán Elvtárs ! A f.hó 29-én megtartott kari tanácsülés határozata alapján a következők- eszem meg észrevételeimet a fegyelmi szabályzat tervezetére vonatkozóan« Indokolt, hogy a hallgatók vonatkozásában az egyetemi fegyelmi szabály- izonyos mértékben eltérjen a fegyelmi jog általános szabályaitól, ha ezt a atói viszony sajátosságai indokolttá teszik, A fegyelmi jog lényeges elvei- zonban eltérni nem lehet. Észrevételeimben részletkérdésekre nem.térek ki, hanem csak azok ellen vezett rendelkezések ellen emelek kifogást, amelyekkel kapcsolatban úgy Iá— hogy a tervezet eltér a fegyelmi jog lényeges elveitől: a/ ad 79»a./ A Magyar Népköztársaság törvényes rendje ellen vét az is, alamely polgári jog, vagy államigazgatási jogi kötelezettségének nem tesz t. A tervezet-szöveg tehát túl általános és nagyon széles körben minősit Imi vétségnek olyan magatartást is, amelyek valójában fegyelmi vétséget nem itanak meg. Helyesebb lenne a bűntetteket fegyelmi vétségnek minősíteni, b/ ad 79»b,/és c,/ Ezt a két pontot fel kellene cserélni, mert a c,/pont I L magatartások a súlyosabbak, A c,/ pontból ki kellene hagyni a következő jet: "amennyiben ezek a cselekmények bűntettnek nem minősülnek". A társadal- Lajdon rongálása vagy a hallgatótársak vagyontárgyainak az eltulajdonítása Is bűntettnek minősül. Ettől függetlenül a c./pontban számos olyan magatar- serepel, amelyek a B./pontba valók. így pl. jogosulatlan segédeszköz haszná- sértő viselkedés,stb. Nincs szükség viszont arra, hogy a tervezet külön ki- i 3 a fontos személyi vagy családi körülményekre vonatkozó megtévesztést, c/ ad 86/ Fegyelmi büntetést fegyelmi eljárás nélkül kiszabni nem lehet, ulog az, hogy esetleg nem kell igénybe venni a fegyelmi vizsgáló bizottság isát, d/ ad 9o/ A fegyelmi jog szabályai szerint a fegyelmi eljárás csak egy objektiv és ezen belül egy három hónapos szubjektív határidőn belül inditha- g. Semmiképpen sem indokolt a három hónapos szubjektív határidő mellőzése, hát a fegyelmi hatóság több mint három hónapja tud a fegyelmi vétség elköve- ől, a fegyelmi eljárás már nem inditható meg. Legfeljebb arról lehet szó, bűntett elkövetése esetén az egy éves objektiv határidő meghosszabbítható, yen esetben is érvényesülnie kell a három hónapos szubjektív határidőnek és attól az időtől kezdve, amelytől a fegyelmi hatóság az elitélésről tudomást ÉL ett. c./ ad 96./ utolsó bekezdés. Nem helyes az a rendelkezés, amely kötelező- szi a fegyelmi hatóság részére a kizárásra vonatkozó javaslat megtételét, sár minden mérlegelési lehetőséget. Helytelen ez a rendelkezés azért is, mert ' . ; t már kifejtettem - a 79a./ pontosan olyan magatartások is szerepelnek, : - sk adott esetben nem teszik feltétlenül szükségessé a kizárást. f,/ ad I08./ Fellebbezést kell biztosítani az a./ és b./ pontokban -ározott fegyelmi büntetések kiszabása ellen is, mert egy ilyen büntetés в iet téves, tehát igazságtalan. Я g. / ad I06/. Ujrafelvételi kérelemre lehetőséget kell nyújtani a d./ is pontok esetében is, mert az ezekben meghatározott fegyelmi büntetés is a tó jogi helyzetét súlyosan érinti. h. / ad II8./ Ilyen esetben nem hatályon kívül helyezésnek van helye, törlésnek. A hatályon kívül helyezés ugyanis annyit jelent, hogy a fegyel- tetés nem volt raegalapozott, illetve igazságos. . /
