Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1963-1964 (HU ELTEL 7.a.62.)
1963. október 29. II. rendes
Dr.Király Tibor: Mivel Sárándi Imre e napirendi pont előadója nem kiván reflektálni a hozzászólásokra összefoglalja a vitát. Egyetértés mutatkozik abban, hogy megfelelő szintű jogszabályban szabályozzák a vitatott kérdéseket. Egyetért abban is a Kari Tanács, hogy a testületi szervek hatáskörét növelni kell* Olyan irányban, hogy a testületi szervek határozata kösse bizonyos mértékben a minisztériumot a rektor és a dékán személyének kinevezése esetén. Megállapítható az is, hogy a Kari Tanács álláspontja szerint el kell választani a tervezetben a belső igazgatási s a hatósági jogkörbe tartozó feladatokat. Az egyes egyetemi szervek hatáskörét és feladatkörét bővebben és pontosabban kell rendezni. /Pl. a dékáni hivatal hatásköre egyáltalán nem nyer emlitést a tervezetben/. Felkéri Sárándi Imre dékánhelyettest, hogy az 1./ napirend második részéről /vizsga és fegyelmi szabályzat/ tájékoztassa a Kari Tanácsot. Dr,Sárándi Imre; Kérdés, vajon kielégiti-e ez a szabályzat mindhárom tagozat szükségétéit /nappali, esti-levelező/. Az ilyen rendezés és a minisztériumi gyakorlat ellentétbe kerül egymással. A különböző tagozatokkal szemben felállítandó követelmények között feltétlenül differenciálni kell. A három tagozat között azonosságot akkor sem lehet megállapítani, ha az a tendencia érvényesül, hogy a követelményeket közelitsük^gymáshoz. A jogszabály jellegét is el kell birálni. Másodrendű kérdéseket is szabályoz, amelyekre nincs szükség ilyen szintű jogszabályban. /Pl. különéljárási dijak beszedése./ A szövegezés túlzottan bonyolult és emiatt néhol ellentmondó. Túlsúlyban van benne a matematikai szemlélet. /Átlagok kiszámításánál./ Általábanarendes, szorgalmas hallgatókra nagyobb kötelességeket ró, mint amilyenek jelenleg vannak, erre nincs szük- ség. A halasztó, elmaradó hallgatók számára pedig rengeteg kibúvót tesz lehetővé /például külön utóvizsgaidőszakot állapíthat meg a dékán valamely hallgató számára/. Az eddigi tapasztalatokra nem támaszkodik a tervezet. Megköti a dékán kezét /pl. az ismétlő hallgatók előadásra kötelezése esetében a tanszékvezető véleményét ki kell kérnie/. Nincs összhangban ez a szabályzat az egyéb tanleteket rendező hatályos utasításokkal. A politikai helyzethet, a fejlődés jelenlegi állapotához képest visszahúzó /pl. a családi körülmények elhallgatása fegyelmi vétségként szerepel/ bár jóbb mint az előbbi. Dr.Hajdú Gyula: Kérdezi, hogy megkérdezték-e a tervezet elkészítése előtt vagy közben a dékánt, vagy szerveit. Dr.Király Tibor: Egy nem teljes tervezetre júniusban kértek véleményt, de a kialakított véleményeket,a tervezetből §.z tűnik ki, nem vették/igyelembe. Dr.Weltner Andor: Nem derül ki a tervezetből, hogy a dékánnak a döntése rendelkezik -e jogerővel. A fegyelmi szabályzatnak súlyos hibái vannak.
