Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1961-1962 (HU ELTEL 7.a.60.)

1962. január 26.

- 4 Dr.Névai Lászlót

Véleménye szerint a vita helyes irányba indult. Vizsgálni kell a tudományág problémáit is, hisz nemzetközi vonalon is vita van e téren. Világhy elvtárssal nem ért egyet. Az 1951 évi tankönyvnél is azért választották az alkotmányjog cimet, mert kellőképpen a szocialista államelméletre vonatkozó tételes anyag még nem volt f&dolgozva.

A tárgyeilméletiesedett. Ez azonban az akkori kon- cipeiók következménye. Felvetődik a kérdés milyen tételes szabályhoz kell kapcsolni a tárgy oktatását? Megállapítja, hogy csk az alkotmányjoghoz lehet. Az elhatárolással kapcsolatban felveti, hogy határvillogás mindig lesz. Fő kérdés szerinte az, h hogy ismerjük fel és merjük kijelenteni, hogy : az államjogot alkotmányjognak tekintjük, ügy véli, hogy más úton e kérdést megoldani nem lehet. Ha az alkotmánybázisra helyezkedünk könnyebben lehet tisztázni olyan kérdéseket, mint pl. az államjog tárgya♦ A tanszék által alkalmazott villámdolgozatokkal kapcsolatban felveti, hogy az csak akkor tölti be- feladatát, ha meglepetésszerűen alkalmazzák. A dolgozatok bejelentése a hallgatókat csak időszakos tanulásra ösztönzi és arra készteti őket, hogy abban az időszakban más tárggyal ne foglalkozzanak. Indokoltnak tartja egy kutató kinevezését, mert a távlati tudományos terv olyan sok feladatot adott a tanszéknek, hogy a jelenlegi személyi állományával azt megoldani nem tudja.

;

Dr.Vas Tibor:

Felszólalásában abból indul ki, hogy az államjog jogrendszerbeli helyéről, fogalmáról, önnállósá- gáról, tárgyáéról régóta vita van. Az államjog