Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1959-1960 (HU ELTEL 7.a.58.)
1959. október 3.
Szabó Imre: Egyesek megjegyezték felszólalásukban, hogy a két bizottság munkája között nlkeriilhe tét lenül átfedés lesz. Vannak feladatok, amelyek a Világnézeti Bizottság körébe és varinak, amelyek a Tudományos és Módszertani Bizottság körébe tartoznak és vannak olyanok, amelyeket közösen kell a két bizottságnak megoldani. Az oktatók ideológiai képzése nyilvánvalóan a Világnézeti Bizottság feladata, vannak olyan anyagok, amelyeknek megtárgyalása az ideológiai munka keresztmetszetében szemlélondők, nemcsak a tudományos és az oktató, hanem a társadalmi munkán keresztül. A Világnézeti Bizottság feladata az ideológiai oktatással kapcsolatosan és egyéb anyaggal kapcsolatosan kezdeményezés a Módszertani Bizottság felé. Például javasol közös témák megvitatására tárgyalást, ezen témák kidolgozásért is vállalja. Az ideológiai munka kezdeményezése, szorgalmazása a Világnézeti Bizottság feladata. A Bizottság elsősorban azt fogja vizsgálni, hogy mit kell tenni annak érdekében, hogy az oktatott tárgy7 minél jobban szolgálja a világnézeti nevelést. Keresik a hatáskör bizonyos elhatárolását. Kern akarja a lehetőséget élsz ivni a Módszertani Bizottságtól.ásxnKaxukerp&cfeic Beck Salamon: A múlt hónapban a vallásellenes oktatással kapcsolatban a dékán átirt a tanszékeknek. Ezt a Polgári jogi tanszék megtárgyalta és a szükséges választ megadja. Felveti továbbá, hogy nincs-e ellentmondás a miniszteri leiratban és a filozófiai tanítások között. A júniusi félévben valamelyik gyerek a vallás kérdését kapta filozófiai témának a vizsgán. A filozófiai jegyzet azt mondja, hogy nem vallás ellenes propagandával kell elérni, hogy a vallás ellen küzdjenek, hanem más uton-módon. Ha igy van a jegyzetben, akkor ez ellentétes azzal, amit a minisztérium kíván. Azt tartja, hogy a minisztérium álláspontja helyesebb és ennek alapján kellene változást eszközölni a filozófiai jegyzeten. V/eltner Andor: Egyet ért azzal, hogy a Világnézeti Bizottság áBször a jogelmélet, az egyetemes jogtörténet és a magyar jog-
