Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1958-1959 (HU ELTEL 7.a.57.)

Rendkívüli ülés, 1959. február 11.

- 6 ­/ lamvizsgß,.előtt megterhéltetést jelentene számára. ^Amikor Eörsi elvtárs állástfoglalt a kérdésben ezt nemcsak sajat személyében tette, hanem a kar vezetése vonatkozásában is. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a gyakornoki státusok azok számára vannak nyitva, akik a diplo­mát már megszerezték. Saját személyében is aggályosnak látja a pályázó kinevezését. A KISZ részéről jelenlevc^l^ársno beszélgetett Gárdainéval és ebből kitűnt, hogy a pályázóba^ íub is kétségek merültek fel, hogy az államvizgga^^^tt uj munkakörét hogyan fogja betölteni .//Grit z^"3áturSőuj3^^örősi- ti 'SS&rrF ^Szabó Imre: Elsősorban nem tartja helyesnek a rendeletet, mert szinte lehetetlen, hogy valaki egyidejűleg a kar okta­tója és hallgatója is legyen. De ha már igy szól, akkor bizo­nyára egészen kivételes esetekre gondolhatott, pl. egészen kiemelkedő képességű hallgatóra, A politikai szempontok egy­magában nem dönthetik el a kérdést, még ha ezen a téren nem is merül fel semmi ellenvetés. Másodsorban elképzelhetetlen­nek tartja, hogy valaki a szovjetjogi tanszéken dolgozik és nem tud oroszul. A törvénykezési szervezetet nem lehet elvá­lasztani egészen a szovjetjogi tárgyaktól, mivel ígyanazon a tanszéken kerül előadásra, nem is szólva arról, hogy a tör- vénykezési szervezethez is szüksége lenne orosz tudásra. To­vábbá felveti: hogyan vizsgáztassanak a professzorok olyan hallgatót, akinek már Ígérete van arra, hogy oktató lesz. A jórendüség és a diákköri munka nem indok arra, hogy most" alkalmazva legyen a pályázó. Helytelennek látná, ha a-döntés­re e kérdésben most kerülne sor, amikor ilyen problémák van­nak. Medve Zsigmond; Kiegészíti Írásban adott javaslatát azzal, Hagy ismeri jól a pályázó képességeit, ennek alapján állítja, ITDIÜff:, rendelkezik azokkal a képességekkel, hogy a sajátos szak­mai abatósi tudást megszerezze, aminek pillanatnyilag nincs birtokában. Véleményeltérés lehet abban a kérdésben, hogy mi­lyen szakmai követelményeket lehet támasztani egy gyakornok­kal szemben. Megkívánható bizonyos tudományos munkásság, de nagy követelmények nem támaszthatók, ilyen esetben mindig ki3 xsrsryHX nagyrészt előlegezésről van szó és inkább a rátermett­ség az, ami irányadó lehet. Nem tartja problematikusnak a vizs gáztatás szempontját sem, mert nem lesz szükség arra, hogy f a pályázóval szemben elnézőek legyenek. A nyelvtudásra nézve ­■

Next

/
Oldalképek
Tartalom