Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1958-1959 (HU ELTEL 7.a.57.)

Rendes ülés, 1958. december 6.

Gritz Ida; A tervezetben a hallgatókat közvetlenül érintő kér- 1 ■

dések is szerepelnek, ami azért örvendetes, mert a nevelési kérV

dések igy előtérbe kerülnek. A diákszállókban a jelenlegi körülmények között szó sem lehet erről, mert azok csak lakásra, alkalmasak, hiszen nevelő tanárok sincsenek, az igazgatók képtelenek erre egyéb elfoglaltságuk miatt, ugyanis van olyan diákszálló, ahol 400-as létszámból eredő feladatok ellátását kell megoldaniuk. Nevelő tanárok alkalmazása még a kollégiumi rendszer megvalósítása előtt is helyes lenne. Kéri, hogy a profesz- szorok legalább egyszer egy évben látogassák meg a diákszállókat. A fiatal oktatók elég rendszeresen járnak a hallgatók szál-1 lóiban, de igen nagy nevelő hatása lenne, ha a professzorok is felkeresnék őket. Javasolja, hogy a 10 éves tervben, lehetőleg az elején szerepeljen a tornaterem felállítása, amire a IX.tantermet látná alkalmasnak, mivel az kari viszonylatban nem kerül csak más karok veszik\igén37be.

Kádár Miklós: Részben összefoglalja az elhangzottakat, részben kiegészíti a saját hozzászólásával. A vitát az jellemezte, hogy megmutatkozott az az alapvető különbség, amely a jogi karok és más karok fejlesztése között fennáll. Nem kell részletesen fejtegetni, hogy a felszabadulás előtt a jogi karokon csak profesz- szórók voltak, asszisztencia úgyszólván nem volt, legfeljebb e- gyes tanszékeken fizetésnélküli, tiszteletbeli megbízással dől- gozott egy-egy fiatal. Csak a jelenlegi rendszerben vált lehetségessé, hogy tudományos és'oktatói utánpótlásról gondoskodás történje^.. Ennek ismeretében a fejlesztési tervben abból kell kiindulni, ami az egyetemen a tudomány és oktatás fejlesztését szolgálja. A tanszékek mellett szervezendő kutató hely, intézet, vagy bármilyen elnevezésű tanszéki részleg, csoport szervezeti fcfcfejlesztése érdekében lépéseket kell tenni. A szervezeti fejlesztés azért fontos, mert elképzelhetetlen, hogy csupán egy szám meghatározásával lehetne igényt tartani arra, hogy az illetékes szerv ezeket a kérdéseket megoldja. Az eddigihez képest munka, vagy más tev&Ü&cllmunkák elvégzéséhez kell személyzetet igényelni, akik nem elsősorban az oktatással foglalkoznának, bár jövőjük szempontjából ez is lehetséges. Ezzel kapcsolatban meg kell állapítani, hogy minden egyes tanszékre nézve érthető az egészséges terjeszkedési vágy. Az ezzel kapcsolatos vita már magában véve is fejlődést jelent. Az összehasonlító jogi tanszék felállítása általában ellenzésre talált.

Személyes nézete, hogy a külországok jogával' és jogtudományával

0