Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1957-1958 (HU ELTEL 7.a.56.)
1958. március 8.
- 8 az /l/ szövegét a következőképpen kellene kiegészíteni: "A Dékán /igazgató/ egyes vizsgaidőszakokban elrendelheti, hegy a nappali tagozatén tanulmányi csoportonként folyjék a vizsgáztatás. Erre azért lenne szükség, mert ha nem kellene a kérelmet indokolni, akkor a többség /de alább is -.sokan/ a vizsgaidőszak utánra halasztaná vizsgáik egy részét, különösen a levelező hallgatok járnának igy el. A /2/-ben javasoljuk a következő módosítást: "A Dékán /igazgató/ engedélye alapján a hallgató indokéit esetben vizsgáinak egy részét a vizsgaidőszak után, de lehetőleg siég az utóvizsgaidőszakban is leteheti utóvizsga jelleg nélkül." < 6.§.Élénk vita f®lyt a Kari Tanácsban az osztályzási rendszerről. Több javaslat hangzott el. /2/ Felesleges az ötféle osztályzat, a Kari Tanács egységes volt abban, hegy a jeles /5/ és jó /a/ osztályzatokát a 6.§ második bekezdésben körülhatárolt módon meg kell hagyni. Ahhoz, hegy a hallgatók szakmájában tovább tudjon haladni és majd a gyakorlati munkájában alkalmazni is tudja az elsajátít ettakat , el kell érnie tudásban a közepes /y/ minősítésre a tervezetben meghatározott tudás színvonalát. /Aki az anyag lényeges részeit nem ismeri jól, annak elégtelen a tudása, nem lehet tehát tovább engedni. Márpedig az elégségeshez /2/ a tervezet nem kívánja meg a vizsgaanyag lényeges részei jó ismeretét. Javaslat: az "elégségeséhez fűződő kalkulust el kellene hagyni. /Jeles, jo,elégséges és elégtelen maradjon./ A /ő/, amely időközben már utasításként hatályba lépett a Jogi Karon, nem kívánatos következményekhez vezethet. A tanás a vizsgarend ugyanis abból indul ki, hogy a szakmai felkészülés szempontjából leglényegesebb tárgyakat tanítja több féléven keresztül ás ezekből államvizsgáznak a hallgatók. Amely tárgyból államvizsga van, abból korábban kollokválni ok kell. A súlyozott átlag bevezetésével felmerülhet az a veszély, hegy ösztöndíj vagy egyéb kedvezmények elnyerése érdekében éppen e legfontosabb tárgyakat elhanyagolják * és a lényegtelenebb - könnyebb - tárgyakból szerzett jobb jegyekkel ellensúlyozzák az "alaptárgyakéból kapott gyengébb jegyeket. /4/ A hallgatók általános tanulmányi eredménye kiszámításának tervezett módja is vitára adott alkalmat,a Kari Tanácsban. Elhangzott olyan észrevétel, hogy ha a jó osztályzatra azt mondjuk, hogy az 4-es, az átlag kiszámításánál miért emeljük fel 4*25—re. Voltak mellette szóló érvek is, amelyek szerint a tanulmányi színvonal emelése érdekében helyes a tervezetbe foglalt javaslat. Végsős©m a hallgatók tanulmányi átlageredményének a kiszámításánál a tervezet szerinti "felemelt" jegy alapjában helyes lenne, de igen jelentősen kihat az uj ösztöndíj-rendelet szerint az ösztöndíjra és a szociális juttatásra is. Ezért újbóli meggondolásra ajánljuk. /Véleményünk egyébként az, hogy az ösztöndijrendeletet a vizsgaszabályzattal párhuzamosan meg kellene változtatni./ 4 **
