Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1957-1958 (HU ELTEL 7.a.56.)

1958. március 8.

- 1 Az elnöklő Dr.KADAR MIKLÓS dékán megnyitja az ülést. A jegyzőkönyv hitelesítésére Dr.Nevai László es Dr.Theiss Ede proíesz— szórókat kéri fel.

Üdvözli az ülésen megjelent Szamuely fiber oktatási rektorhe— lyettes elvtársat, a Kari Tanács tagjait és a meghívót: tanszéki asszisztenseket.

Javaslatot tesz a napirendre:

1. vizsgaszabályzat megvitatása,

2. a Rektor elvtárs által megállapított prémiumok kiosztása,

3. az első félévi vizsgatapasztalatok megvitatása,

4. dékáni előterjesztések, illetőleg bejelentések.

DÉKÁN bejelenti, hogy Dr.V&e Tibor professzor államigazgatás- jog'i ankénton vidéken, Dr.Eörsi Gyula professzor Miskolcon,

Dr.Csizmadia Andor docens Esztergomban hivatalos megbízatást teljesítenek, Dr.Sárándi Imre tanársegéd Miskolcon társadalmi munkát végez, s emiatt a tanácsülésről történt távolmaradásukat kimentik. Dr.herényi Sándor adjunktus családi ok miatt van távol, ugyancsak kimenti magát.

Ezután az 1. napirendi pont felett megnyitja a vitát.

Dr.IQTH IMRE adjunktus: Észszerűnek tartaná az egyes fejezeteket külön-külön megvitatni. Az l.§ /!/ bek. szerint a hallgatók, tanulmányi előmenetelükről a vizsgákon számolnak be. Véleménye szerint a vizsga csak egyik formája a tanulmányi eredményről történő beszámolásnak. A gyakorlati órákon a jogesetek megoldása során is bizonyságot tesznek felkészültségükről. Azokon az egyetemeken, ahol a gyakorlatokat is osztályozzák, a gyakorlati jegy beszámit a vizsgaeredménybe. Ugyancsak a beszámolás egyik formája a szakdolgozat elkészítése is. Ezért nézete szerint az l.§-t át kellene fogalmazni olymódon, hogy "elsősorban" a vizsgákon számolnak be tanulmányi előmenetelükről.- A /2/ bek. szerint a vizsgák célja a hallgatok képességeinek ellenőrzése. Helyesebbnek látná, ha ezt a mondatot kiegészítenék azzal, hogy a hallgató előadói készségének fejlesztése, önállóságra nevelésének, felelősségérzetének fokozása is célja a vizsgáknak.

Dr.hECK SALAMON egyetemi tanár: A III.éves hallgatók az év befejezése előtt évfolyamdolgozatot Írnak, a nyári termelési gyakorlatok után ennek eredményéről ugyancsak dolgozatban számolnak be, majd a IV. év folyamán szakdolgozatot kell irniok.

Ez egy év leforgása alatt három dolgozat megírását jelenti, amit felesleges megterhelésnek tart. Ezért javasolja, hogy a termelési gyakorlattal kapcsolatban Írandó dolgozatot el kellene engedni. Egy hétig a gyakorlati foglalkozás helyén csak ismerkednek, az utolsó hetük a dolgozat Írásával megy el, igy tulajdonképpen csalikét hetet töltenek gyakorlati munkával, a termelési gyakorlaton végzett^munkájukról, a munkanapló alapján I is képet lehet alkotni, szükségtelen, he;y erről is dolgozat formájában számoljanak be. Közölni kell a Minisztériummal, hogy a gyakorlati szempontok is indokolttá teszik a termelési gyakorlatról való Írásbeli dolgozat elejtését.

'