Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1957-1958 (HU ELTEL 7.a.56.)

1958. február 1.

- 14 Ezek után rátérek néhány pedagógiai jellegű, egyéni megjegyzésre.

A könyv olvashatóságát, korhüségét nagyban emelné, ha több esetben idézne - mint az orosz tankönyv, csak talán nem olyan nagy mértékben - kát nyelvit szövegben forráshelyeket. Ezek a rövid, velős mondások tálán jobban megragadnak és feltétlen emelik a tanúIhatóságot.

Egy másik megjegyzésem, amivel konkretizálom Világhy elvtárs elvi megállapítását® sok vonatkozásban teljessebbé tenné a tankönyvet az, ha az egyes fontosabb fejezeteknél, elmeknél, pontoknál zárójelben ott szerepelne a "sedes matériáé" megjelölése. Ez nemcsak a teljességet, a tankönyv súlyát emelné, hanem egyúttal az esetleges érdeklődőnek az első lépésekhez az útmutatást is megadná.

Ugyanakkor azonban nem tartom szükségesnek bővebb irodalmi adatok közlését, a 77. pont meglehetős teljességgel közli a legújabb és legjobb irodalmi anyagot, ami egy kezdő elindulásához bőven elegendőnek látszik.

Az idegen dologbeli jogok tárgyalásánál a zálogjogot csak egészen röviden megemlítendőnek tartom, a részletes tárgyalást teljes egészében áthelyezném a kötelmi jogba. Ä gyakorlat meggyőzött arról, hogy a hallgatóság a zálogjog dologi és kötelmi vonatkozásait egyébként is nehezen érti meg, különösen akkor mutatkozik a nehézség, ha előbb csak dologi jogi vonatkozásban próbáljuk ezt az intézményt megvilágítani, s csak később a kötelmi jogi vonatkozásokat. A kötelmi jogban való tárgyalás biztosítaná azt, hogy a hallgatóság a zálogjogot mind kötelmi, mind dologi vonatkozásaiban egységesen, jól megismerhetné.

Végül, Marton professzor ur, amikor ezt a tankönyvet elkészítette, tudta, hogy azt már túlnyomórészt olyanok fogják használni, akik alig, vagy egyáltalán nem tudnak latinul. Éppen ezért már akkor szükségesnek látszott volna a tárgymutató mellé még egy.valamiféle latin szószedet készítése is. Ezt mosy utóbb külön jegyzet ^formájában pótoltuk, de egy esetleges újabb kiadásnál már erre is sort kellene keriteni.

Összegezve az elmondottakat:

c

1. / Világhy elvtárs előterjesztésével általában egyetértek,

2. / á közép és újkori jogfejlődést nem a római jog, hanem az egyetemes jogtörténet kereté-ben adnám elő,

3. / A jogalanyiság, a tulajdon és a birtok kérdésében a

tankönyv álláspontját teszem magamévá.

4. / Szükségesnek látszana a tartományi jogok és a római

jog? - valamint a posztklasszikus jogfejlődés vázlatos ismertetése.

3./ A római jogi oktatásnak nézetem szerint- az alábbi kettős. célkitűzése van:

a/ "A legfőbb érték az ember" elv bevésése az ifjú jogásznemzedékbe,

b/ Jogi alapműveltség adása a történeti fejlődés és a

jogi alapfogalmak megyéimért été se ás megtanítása révén.