Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1957-1958 (HU ELTEL 7.a.56.)
1958. február 1.
- 5 ÍV Ha a római jogot mint történeti stúdiumot tekintjük, úgy feltétlen az a rendszer követendő, amelyet a rómaiak használtak. -d mai lett azonban figyelembe kell venni azt, hogy a római jog polgári jogi bevezetést is szolgál, ^Shhez képest bizonyos alapfogalmak előrebocsátása is szükséges, ami viszont szintén nincs ellentétben a római jog rendszerével, hiszen a Digest a is ad bizonyos általános' részt, pl-, de iure et iustitia stb. Meggondolandó volna tehát, hogy ne vegyük át az institutiorendszert azokkal a korr ekciókkal, amelyeket a didaktikai szempontok diktálnak, azért a történeti rész után bevezetőben azok az alapfogalmak volnának adandók, amelyekre a hallgatónak a továbbiak^ismeretéhez szüksége van, - így a jog mint norma agendi és facultas agendi, a dolog, stb. fogalma. - azután következnék a jogok érvónyesitése és a római eljárásjog általában. Ez ugyan eltérés az institutio rendszertől, de didaktikai és történeti szempont oknak e sorrend megfelelne. Az eljárásjog volt a bölcső, amelyben az anyagi jog kialakult Rómában, óz indokolja a "de actioriibus" rész előrevátelét. Ha a továbbiakban a személyek joga keretében a személyekkel, azok jog és cselekvőképességével foglalkoznánk, majd *a családdal, utána a tulajdonjoggal és öröklési joggal, s végül a szerződések és felelősség jogával, mint az institutiorendszer követelményeinek, mind a didaktikai meggondolásoknak eleget tennénk, mind pedig a történeti fejlődés követelményeinek. Az institutiorendszer "de personis" -része foglalja magában a személyekre -ás családra vonatkozó tanokat, a "de rebus" rész pedig a tulajdon, valamint az öröklés, tova bá a vagyoni forgalom viszonyait. Hz a sorrend a történeti fejlődésnek is megfelel, amelyet .ingeIs tár elénk, A család keretében alakul ki a magántulajdon, majd a magántulajdon örökölhetősége, s végül a fejlődés egy későbbi fokán a terjedelmes áruforgalom, amelyet a forgalmi jog szabályoz. Ilyen rendszer mellett elvetnénk a dologi jogok pandektis- ta kategóriáját - amelyet még az egyébként institutbrend- szert követő IToviczkij tankönyv is követ s csak a tulajdonjogot tárgyalnánk a maga korlátozásaival, ideértve az önkorlátozásokat, tehát az un. idegen dologi jogokat. Ezeket persze a történeti fejlődés kifejtett sorrendjében kellene tárgyalni, éspedig a szolgalmi jogokat /telki/, zálogjogot, örökbérletet és örökhaszonbérletet, A római jog e rendszerben való bemutatásának 'sikere persze attól függ, hogy szemléltetően meg tudjuk-e mutatni a részletekben/ hogy ;mely fogalom mely korból, a római porból és annak mely részéből, a mediavisztikus időkből, vágy a kapitalizmus pandektajogából származik. Végül érintette a referátum a romai jogtudomány uj uija/it a szocializmusban. A kérdés látszólag nem tartozik szorosan -a témánk körébe, mégis helyes ha e kérdéssel is ’foglalkozunk, hiszen a tankönyvvitának e kérdésekre is ki kell terjednie. A referátum helyesen emelte ki, hogy a római jog további oktatásában nem szabad lezárni az anyagot a jusztinianuszi joggal, hanem hidat kell verni a 'jusztinianuszi és a kapitalista kor árutermelést szabályozó római joga közt a középkori római jog bizonyosmérvü előadásával. Ez a követelmény helyes. Nem mellőzhető például annak kifejtése, hogy ./.
