Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1957-1958 (HU ELTEL 7.a.56.)

1957. december 21.

6 rendelkezésére s a délelőtti és levelező hallgatók megfelelő évfolyamain kivül még számos vizsgát kell lebonyolítaniuk a rövidítéséé és megszakitásos hallgatók miatt. Ráadásul a levelezőknek egész különleges kívánságaik vannak és rossz néven veszik azt is, ha protekciót szerezve vizsgára jelentkeznek vizsgaidőszakon kivül és a profesz- szor nem áll azonnal rendelkezésükre, vagy ném abban az órában, ahogy azt szeretnék. Ez a nagy és nehezen megoldható vizsgateher véleménye szerint speciálisan jogi kari probléma. Más egyetemeken vagy kevesebb a vizsga, vagy több a személyzet, esetleg az is előfordulhat, hogy jobban betartják a szabályokat, de nem hiszi, hogy ilyen egész éven át tartó vizsgalehetőség más karokon is lehetséges volna, s véleménye szerint ez a Tanulmányi Osztály hibája is, mert igen könnyen adja az engedélyeket rendkívüli vizsgákra. A délelőtti hallgatók óralátogatásával kapcsolatban feleslegesnek tartna büntető szankciók bevezetését, mert ez teljesen középiskolás módszer lenne. A professzor kezében megvan a lehetőség arra, hogy büntesse, aki nem jár rendszeresen az órákra, mert a megjelent jegyzeteken kivül az előadásokon elhangzott anyag is kötelező tudnivaló, aki nem tudja az előadási anyagot meg kell buktatni. Ez teljesen elegendő szankció lenne úgy a megjelenés, mint a figyelem szempontjából. Az, hogy a hallgató jelen van az órán és esetleg nem is foglalkozik mással, még nem Jelenti azt, hogy figyeli is a profesz- szor előadását, ennek ellenőrzése tehát úgy sem vezet olyan eredményre, hogy a jelenlét egyben tudást és az előadási órákon való figyelmet biztosítja.

Dr.EÖRSI GYULA egyetemi tanár: A diákköri tagok létszá- ma feb,' ami magában véve sem kis szám. Az előadásokon 60- 70 $-ban meg is jelennek és jórészük figyel is, de vannak un. fertőző gócok is. Éppen ezért nem egészében kell elmarasztalni a hallgatóság munkáját, hanem ezeket a fetrő- ző gócokat kell felszámolni. Az órákról való mulasztás oka lehet betegség is, de valószínűen sok esetben érdektelenség és fegyelmezetlenség az ok. Ezekkel szemben lehet úgy is fellépni, hogy eltávolítjuk őket a karról, de természetesen jól meg kell nézni előzőleg a körülményeket. Véleménye szerint - az olyan szankció, hogy a sokat mulasztó hallgatót csak későbbi időpontban engedik vizsgázni, nem büntetés, hanem előny, szinte jutalom. A jövőre nézve ki kell mondani, hogy a hiányzások milyen következményeket vonnak maguk után, de helyesnek tartaná, hogy ne csak a távoliét-jelenlét szellemében történjen az elbirálás, hanem a hallgató egész magatartását kell figyelembe venni. Aki ösztöndijat kap, attól többet kell megkívánni. A jelenlegi vizsgarendszer demoralizáló hatásúnak tartja. Ahhoz, hogy valakit évfolyamismétlésre utasítsanak, legalább háromszor kell elbuktatni, ami nem minden esetben sikerül; igy nagyon nehéz megszabadulni az egyetemre akár magatartása, akár sok hiányzása miatt, vagy felkészületlensége folytán nem való hallgatóktól. Ezen túlmenően az is előfordul, hogy egyszer nem Írja be a vizsgáztató az osztályzatot, ilyen formán nem is három, hanem négy vizsgaalkalom áll egyesek rendelke-