Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1956-1957 (HU ELTEL 7.a.55.)

1957. február 2.

- 8 HAJDÚ GYULa professzor: nem helyes cimek osztogatása tartalom nélkül. Mivel vannak egyetemi és akadémiai fokozatok, ás helyesnek látná, hogy az egyetemi fokozatok foglalkozásszerü és ne tudományos fokozatok legyenek.

L* AUETÉ JENŐ tanszékvezető lektor: Nem látja világosan a VI.fejezetből, hogy tudományos doktori fokozatot kaphat- e valaki, aki nem egyetemi tanár?

MÁRTOHFDY KÁROLY professzor:aszerint nem feltétlenül szükséges^ hogy az illető tudományos munkát végezzen a doktori cim elnyeréséhez, a múltban a diszdoktori cimmel jelölték a különbséget.

CSUZMADIA ANDÖR docens: A 27.§/2/ bekezdéséhez kiegészítésül javasolja:' a* tudományos fokozatok viselői illetménykiegészítésben részesüljenek. Helyes lenne, valahol ennek leszögezése, mert a törvényben nincs biztosítva.

BECK SAhaMOH professzor javasolja, hogy a doktori cim adomány o zásának feltételéit karonként kellene megszabni.

a 26-27.§ nem kerül tárgyalásra,

MÁR (SO 13? Ff KÁROLY professzor: A 29.§-ban a büntetés kifejezést helytelennek tartja, elegendő lenne azt mondani,hogy ajz egyetemi tanár védelemben részesül, hiszen amúgy is a törvény védelme alatt áll.

SZABÓ IMRE professzor: az egész § elvetését javasolja, mert a szöveg szerint azokat is biróság elé kellene állítani, akik bírálattal lépnek fel az egyetemi tanár ellen, tehát a minisztériumi embereket, ez pedig a bárálat korlátozását jelentené.

BECK SALAMON egyetemi tanár képtelenségnek tartja, hogy egy járásöiró két ülnökkel döntse el, hogy az egyetemi tanár helyesen járt-e el, vagy sem. Ez kizárólag tudományos fórum elé tartozik.

SARLÓS MÁRTON professzor egyetért SZABÓ IMRE professzorral, Ha már az éles birálat is büntetendő, ki fog merni birálni; szintén a § elvetését ajánlja.

MELYE ZSIGMQhT) docens: szintén a § elvetése mellett foglal állást. Ez a "téma összefüggésben van az 5.§-sal, annak tárgyalása során már határozat jött létre és ez általánosságban biztosítja a tudományos meggyőződések szabad nyilvánítását. Ha valamilyen büntetésre szükség van, azt fegyelmi utón kell elintézni,nem büntető rendelkezéssel.

HAJDÚ GYULA professzor felveti a kérdést, ki akadályozhatja a tanarí abban, hogy szabad meggyőződését hirdesse, vagy a hallgató, vagy a felsőbb szerv. A hallgató megtorlása a fegyelmi szabályzatban van körülírva, a felsőbb hatóságnak meg kell hagyni ezt a jogkörét, de a büntető rendelkezésekre nincs szükség.

Határozat: a minisztérium fog e kérdésben"véglegesen határozni, egyelőre benne marad a javaslatban.