Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1956-1957 (HU ELTEL 7.a.55.)
1956. szeptember 22.
- 5 szerinti két bíráló visszaállítását. A két bíráló feltétlenül Professzor legyen és ne a tanársegédek bírálatának lemásolására szorítkozzék a professzor, hanem igenis maga olvassa el a dolgozatokat. KÁDÁR MIKLÓS egyetemi tanárnak az évfordulóval kapcsolatban az a véleménye, hogy az Alkotmányban lerögzített állampolgári szabadságjogok kérdésének tárgyalásával vállalni meri az évforduló megtartását. Ez mindenkit érdeklő téma. Azt hiszi, hogy attól függően kell ülésszakot tartani, hogy van- e valamilyen mondanivalónk. Több eredményt várhatunk egy életteli témának a tartásában, mint történeti kutatásokban. Helyesnek tartja tehát, ha az eredeti téma mellett maradunk. Helyesli, hogy a kari évkönyv ügyével már ebben az évben foglalkozzunk. A kari évkönyv formájánál fogva és tartalmát illetően is minden szaktudományág szempontjából rendkívül nagy jelentőségű. A szakdolgozat ügyében a vita nagyrészt az elbírálás mikénti módjáról folyik, ő visz int arra szeretne kitérni, hogy hogyan készítsék el a hallgatók a szakdolgozatot,hogy az jobb és színvonalasabb legyen. A szakdolgozatok el¥& bírálásánál nagyon fontos az, hogy ügyelni tudjunk arra, hogy régi szakdolgozatokat a végzős hallgatók ne adhassanak be, újra. Ezért javasolja, hogy a tanszékek Őrizzék meg a szakdolgozatokat, mert az elmúlt esztendőkben, - minthogy a szakdolgozatokat közös kezelésben tartotta a kar, - rengeteg olyan szakdolgozat elkallódott, amelynek a megőrzése kívánatos lett volna. Javasolja, hogy az államvizs- gakérdezésnél legyen feladatunk az is, hogy a szakdolgozat tárgyából részletesebb kérdéseket tegyünk fel a dolgozat tartalmára vonatkozólag. Ez a kérdezés a levelező hallgatókra különösen áll, mert feleleteik és az írásban elkészített szakdolgozat nem mindig állnak összhangban egymással. A másik javaslata a szakdolgozatoknak az államvizsga utáni benyújtása. Ennek bevezetésével elérnénk azt, hogy jobban látnánk a hallgatók a szakdolgozat súlyát, mert a mostani módszer mellett nem értékelik különösen a szak- dolgozat készítését a hallgatók. Az államvizsga utáni terminus úgysem zárja ki az előzetes feldolgozást. Nagyon alaposan meg kell vizsgálnunk ezt a kérdést, nem szabad elhamarkodni a döntést. Minthogy azonban az ügy mégis nagyon sürgős, a szakdolgozat tartalmának rendkívüli jelentőségét a hallgatókkal közölni kell. Összegezve: a büntetőjogi tanszéknek az a tapasztalata, hogy a szakdolgozatok elkészítésére időt kell hagyni a hallgatóknak. A káderkérdés tekintetében az a véleménye, hogy aki nem akarja, az ne tudjanmeg olyan dolgokat, amelyek kényelmetlenséggel tölthetnek meg valakit. Örömmel üdvözli azonban, hogy a^Kar oktatóiról szóló jellemzésekhez hozzá lehet- jutni. Őszintén üdvözli a Karnak azt a törekvését is, hogy az O.M.-től igényli a professzorokról szóló véleményekhez való hozzájutást.
