Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 7.a.54.)

1956. május 5.

sánálj remélhetőleg addig a jogviszony-elméi etet is közelebb visszük a teljes megvilágításhoz.

VAS TIBOR egyetemi tanár felveti azt a kérdést, helyes-e a tankönyvnek és a kézikönyvnek összevonása. Véleménye szerint nem helyes, kéri a Kar erre vonatkozó hivatalos állásfoglalását.

ECKHART FERENC egyetemi tanár: megbízása a tankönyv II.fejezetének birálata. Csatlakozik Vas elvtárs álláspontjához azzal kapcsolatban, hogy a külön tankönyv és kézikönyv csak nehézségek elé állitaná a hallgatókat. Értékesnek tartja a tankönyvet, de kissé terjedelmes. Úttörő és elsőrendű munka. Atterve a történeti fejezetre, megjegyzése a következő; A feudális társadalomról szólva /nem feudalista/, azt állitja a szerző, hogy a jobhgymunka nem volt szabályozva törvényekkel. Ez igy nem áll. Különösen az abszolutizmus korában volt több olyan szabály, amely a jobbágymunkára és a robotra vonatkozott. Túlzott a szerző azon megállapítása, hogy ”a robot és egyéb szolgáltatások kikényszerítésére elég volt a deres1', nem volt szükség jogszabályra”. Mária Terézia, II.József rendelkezései között, sőt még Verbőczy Hármaskönyvében is megtalálható az, hogy a jobbágy mennyit és mit köteles munkában elvégezni. Igaz, hogy a földesurak nem tartották meg, de a XVIII.században tényleg/ pontosan meg volt állapítva, hogy a jobbágy mennyit tartozik teljesíteni és az állam a feudális uraknál ezt eléggé ellenőrizte. Kifogásolja még a szerzőnek azt az állítását, hogy az egész feudalizmus ideje'’alatt röghözkötöttség állt fenn. A Dözsa-f elkelés előtt ez nem állt fenn, csak utána, de jogilag ez sem állt fenn sokáig. A röghöz- j kötöttség a korai feudalizmus idején egyáltalában nem állott fenn. Cselédeket nemcsak a földesurak tartottak a XVI-XVIII.században, hanem a parasztok is. A 17.old. szerint a gyáripar nagyüzemi termelésével bekövetkezett a céhipar válsága. Mit ért a tankönyv a -\ tényleges gyáripar alatt, mert a céhipar válsága nem a gőzgéppel, hanem már a manufaktúra idején is megindult - ezt Marx is kifejti. Tehát jó lett volna a manufaktúra idejénél megemlíteni a céhipar válságát.

1859-ben kiadott és a céhrendszer megszüntetését elrendelő jogszabály csak jogi tükröződése a céhrendszerek gyakorlati megszü-, nésének. Sápi Vilmos tanársegéd szerint ez csak 1875-ben következett be, mert az 1859-es rendelet csak az ipari szabadságot szüntette meg.

A 19.old. egy elirás van a tankönyvben, az ipari munkás felmondási ideje csökken 14 napra, igy nem csökkent hanem magasabb lati

NIZSALCVSZKY ENDRE egyetemi tanár a könyvet igen nagyra értéke és éppen ezért nem osztja Vas elvtárs véleményét, amely szerint a tudós csak tankönyvet Írjon, de tudományos kutatásait ne közölje. Seltner elvtárs - helyesen - a tankönyvben elméleti és tudományos kérdéseket is kifejt, amely a könyv értékét emeli. Hiányolja, hogy nincs betűrend és tárgymutató. Egy ilyen nagytér jedelmü és elméleti igénnyel fellépő könyv kell, hogy tartalmazzon tárgymutatót is. Meggondolandónak tartja egy mutatókkal ellátott pótfüzet kiadását. Szükségesnek tartja továbbá, hogy a tankönyv újabb kiadásánál a sze] ző egyes tételeket dolgozzon át az SZKP XX.kongresszusa anyagának megfelelően.