Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 7.a.54.)
1956. május 5.
- 5 te eszközökhöz vaLó viszony, a tulajdonviszony, egy másik oldala a munkaviszony, amely a tulajdonviszonyokhoz, vagyis a termelési viszonyok legfőbb eleméhez képest másodlagos. Ezt az oktatói elemet egyébként a részletezésnél a fejezetben a szerző ,egfeleiben ki is fejezi. Részben az első, részben pedig az ötödik fejezettel kapcsolatos további észrevétele, hogy mindkét fejezet nélkülözi az arra vonatkozó fejtegetést, hogy mi a szerepe a munkajognak a javak elosztásának szabályozásánál. Ezzel összefüggésben elengedhetetlen lett volna azoknak a megallapitasoknak elemzése, amelyeket Marx tett a Góthai program kritikájában az átmeneti korsza jogát, az un. polgári jog megmaradását illetően. Ebből egyébként érdekes különbséget is lehetett volna levezetni a tulajdoni viszonyok és a munkaviszonyok között, minthogy az előbbieket a termelőeszközök társadalmi tulajdona jellemzi, az utóbbit pedig az a bizonyos nem teljes egyenlőség, amely a szocializmusban a munka szerinti elosztást teszi meg alapelvül, s amely a kommuniz- musoan megszűnik. Ennek az elemzésnek felhasználására ann&l is inkább szükség van, mert Lenin is nagy nyomatékkai hangsúlyozta éppen a Marx-féle megallapitassal kapcsolatban, amikor az un. po] gari jog megmaradását emlitve arról, mint a termékek és a munka megosztásának regulatoráról szól. Ugyanebből a fejtegetésből adót hatott volna azoknak a munkaügyi szabályoknak elméleti levezetés« amelyek ezt az un. egyenlőtlenséget különböző intézkedésekkel - pl. családi pótlókkal, allami hozzájárulással stb.- igyekszenei, enyhitsni. Itt egyrészt bizonyos fokig ki kellene majd a politi- kai gazdasagtani vonatkozásokat egészíteni, másrészt pedig a munkajogviszony társadalmi tartalmat illetően többet lehetne mondán: A tankönyv megkülönbözteti a termelési viszonyok körébe táj tozó munkaviszonyokat, mint az alaphoz tartozó, az emberek tudatától és akaratától függetlenül létező viszonyokat az igazgatási stb. munkától, ez utóbbiak a tankönyv szerint ideológiai viszony« mert kialakulásuk előtt az emberek tudatán mennek at. A megkülönböztetés a kétféle munka között szükséges, s ezt érdemben meg is teszi a tankönyv ötödik fejezete a fizikai és a szellemi műnk« ról szólva. A különbség emlitett ismérveivel azonban nem tud Szabó elvtars egyetérteni. Bizonyos, hogy itt anyagi és nem anyai' jellegű munkáról van szó, a termelésben való munkáról, vagy pedij a ^nem^ közveti énül termelő munkáról; az utóbbi azonban nem hideo- lógiai” jellegű viszony, illetőleg nem abban különbözik a fizika; munkától, hogy az emberek tudatán megy át. Marx a Tökében az em— lj, béri munkáról szólva kifejti, hogy annak éppen sajatsaga, hogy az ember^ tudatán megy át, hogy a munka mar előbb él a munkás el- képzelésében, tehat előzőleg eszmeileg mar megvolt. Ami az ideológiai viszonyokat illeti, e különböző munkaviszonyok jogi kifej zodése az, ami ideológiai viszony: társadalmi viszony ideológiai tükröződése. Egyébként^az anyagi és a nem anyagi jellegű munka megkülönböztetéséből végül is le lehet vonni azt a megáilapitast hogy egyik az alappal, a másik a lel ép it ménnyel függ össze, minthogy azonban mind a kétfajta munka jogilag szabályozott, jogvi- j szonyok formájában jelentkezik, fejeződik ki, munkajogviszonyokku jogilag egyaránt felépitményi jelenségként kell vele foglalkoznu:
