Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 7.a.54.)

1956. január 28.

csak a politikai, hanem a jogi eszmék törtéhetét ás tárgyalni fogja. 2/ Az állam-és jogelmélet tárgyáról lefoly­tatott probléma eredményesnek látszik és elmondható, hogy ebben a kér désben lényeges véleménykülönbség nem tapasztalható, igy a vita ered­ményes volt annyiban, hogy tisztázta a nézeteket és sikerült egységes álláspontot kialakítani az állam-és jogelmélet tárgyának kérdésében. 3/ A legnagyobb vita és a nézetek között a legmélyebb eltérés az állam-és jogelmélet rendszerének kérdésében mu­tatkozott. Ebben a kérdésben, amint a vitából is kitűnik, nem alakult ki egységes álláspont, lényegében két vélemény van: az egyik az állam és jogelmélet jelenleg uralkodó rendszerét véli elfogadhatónak, a má­sik nezet a “fiatalok” által képviselt álláspont, amely Samu Mihály t nulmányában jut részletes kifejtésre. Mint a vitának elnöke, tekintet tel arra, hogy a tételes jog művelője - nem érzi hivatottnak magát arra, hogy ebben a kérdésben mintegy hivatalosan döntsön: de mint a tételes jog egyik művelője a vita egyszerű hozzászólójaként megpróbál ja elmondani véleményét a kérdéssel kapcsolatban. Mindenekelőtt hatá­rozottan le kell szögeznie, hogy teljes szívvel és lélekkel a "fiata­lok" álláspontját fogadja el az állam-és jogelmélet rendszerének kér­désében. Ezt az álláspontot véli helyesnek azért, mert az állam-és jogelméletnek ilyen rendszere - úgy látja - lehetővé tenné azt, hogy az állam-és jogelmélet pillanatnyilag kátyúban lévő szekerét megmoz­díthat at lannak látszó mozdulatlanságából kimozdítsa. Igaz ugyan, hog} az állam-és jogelmélet eddig is felmutathat nem kis jelntőségü ered­ményeket, de ezek a tudományos vívmányok úgyszólván kizárólag az ál­lamelmélet területére redukálódnak. Lényegében eléggé alapos kidolgo­zást nyert az államról szóló elmélet, különösen a szocialista állam elmélete. De nem mondható el ugyanez a jogelméletre vonatkozólag. A jog alapvető, lényeges kérdései mindeddig nem nyertek kidolgozást az állam-és jogelméletben. A jog birodalma az állam-és jogelméletnek | Elhanyagolt területe. Pedig a jogelmélet jó kérdéseinek kidolgozása felmerhetetlen jelentőségű mind az állam és jogelmélet, mind a szak­jogtudományok számára. Az olyan fontos kategóriáknak és intézmények­nek - mint a jogviszony, alanyi jog, jogalkalmazás, felelősség, foko­zatosság stb. amelyeknek kidolgozásával az állam-és jogelmélet adósa az egész jogtudománynak - a kidolgozása nem mellőzhető tovább és ége­tő szükségességként jelentkezik. Samu Mihály tanulmányában kifejtett rendszer pedig éppen ebben az irányban mutatkozik pozitívnak, akkor, amikor kellő helyet biztosit a jogelmélet e fő kérdéseinek és igy elősegítené az egész jogtudomány es különösen a tételes jogtudomány az állam—és jogelmélettel szemben támasztott jogos és alapos igénye­inek a kielégítését. Ugyanakkor megfontolásra javasolja azt, hogy nei lenne-e helyes az állam-és jogelmélet rendszeret nem általános és kü­lönös, hanem az állammal és a joggal foglalkozó két fő részre osztani és ezzel különbséget téve a két társi jelenség között, de egyáltalán nem elválasztva azokat kifejteni részletesen az álkm-és jog általános és különös törvényszerűségeit. K.m. f. az Állam-és Jogtudományi Kar dékánja A jegyzőkönyv hiteléül

Next

/
Oldalképek
Tartalom