Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 7.a.54.)
1955. december 23.
, SAMU MIHÁLY a jogi kari Dísz-Szervezet titkára az oktatói példamutatással kapcsolatosan megjegyzi, hogy az első evesek félistenként nézik a professzort, ez azonban sajnos a későbbiek folyamán eltűnik. A professzornak az előadásra igen jól fel kell készülnie, mert a rossz előadás csökkenti a tanár tekintélyét. A professzor több vonatkozásban is csökkentheti ’tekintélyét /pl. ha késik az bórákról, ha nem ő tartja az előadásokat stb./. A formai kérdések is szerepet játszanak a tanári egyéniség megítélésénél. A hallgatók figyelemmel kisérik a tanárok tudományos vitáit és a kérdésekről maguk is szivesen vitatkoznak. Más kérdés az oktatók között lévő személyes ellentétek ügye, melyről a hallgatók szintén tudomást szereznek. DEKÁN megállapítja, hogy a vita azt bizonyltja, hogy egy irásmü nem merithet ki egy témát és avita igen értékesen egészítette ki azt. Nem lehet egységes elveket kidolgozni a nevelésre vonatkozóan. Nehéz kérdés, amit Szabó elvtárs felvetett, hogy hogyan értesülnek a hallgatóság által érdekelt kérdésekről. A hallgatók között kell élnünk, ez az egyik módja,és a DISz központi feladatává kell tenni, hogy a hallgatóság problémáiról értesüljön. A tudományos vitakérdéseket azzal a tisztelettel kell felvetni, amelyet az illető tudományos nézet képviselője megérdemel . A tegeződés kérdésében igen nehéz egységes receptet adni. A maga részéről előadás és bizsga közben nem szokott tegező megszólítást használni. Az ismert hallgatókat tegezi és ezt természetesnek is tartja. Igen fontosnak tartja a Nizsalovszky professzor által felvetett kérdést, az évfolyamok sajátos arculatával kapcsolatban. Egyetért Wéltner elvtársnak azzal a' javaslatával, hogy a hallgatókat az életre készítsük elő. Samu elvtárs megjegyzései igen figyelemreméltóak, a- melyeket meg kell szívlelni. Á vitát hasznosnak értékeli és az első napirendi pontot lezárja. 2. IRÁNYELVEK A VIZSGÁK LEBONYOLÍTÁSÁHOZ. DÉKÁN felhivja a figyelmet a hivatalos lapok és a Felsőoktatási Szemle elolvasására, majd a vizsgaszabályzat egyes fontosabb rendelkezéseit, valamint a vizsgáztatás egyes ké déseit ismerteti. A szabályzat és a vizsgáztatás kérdéseivel kapcsolatban vita alakult ki, melyhez többen hozzászóltak. Dékán a vita eredményét a következőkben foglalta össze. _ A vizsgaszabályzat alapvető gondolatai: a tanszékek felelősségének fokozása a vizsgáztatás egyes kérdéseiben. Ebből adódik, hogy a tanszékek döntik el a vizsgára bocsáthatás kérdését. A kollokviumi és a szigorlati vizsgafajta közötti különbség, hogy a kollokvium egy-egy kollégium egy vagy két félévi anyagát kéri számon, a szigorlat egy tantárgy átfogó tudást kivánó vizsga, melyhez a tantárgyhoz tartozó teljes anyag ismerete a kivánalom.
