Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 7.a.54.)
1955. december 3.
Szívesen olvastam, hogy az előadmány a szerkesztő válláról sok felelősséget levesz* A többszöri biráltatás helyes gondolat, azonban a túltervezés bizonyos jeleit nem nélkülözi és a tényleges, reális adottságokkal, elfoglaltsággal sem vet mindenben számot* A 32. pont szerint /a tankönyv előzetes megvitatása/ feltételenip. szükséges a lektorok véleményének elkészülte után szélesebb körben is* Ez elvileg helyes, csak a gyakorlati következményekre szeretnék rámutatni, amelyek a tankönyv megjelenését jelentősen kitolják* Jelenleg az első gépelés technikai munkálata és a kézirat elkészítésének szellemi művelete közt nincs túl nagy időbeli különbség, hogy finoman fejezzem ki magam. - Ha viszont a 'jelenlegi kétszeri legépelés mellett még harmadik gépelés is szükséges lenne, nyilván 20-25 példányban, ennek anyagi fede- zetésről is gondoskodni kellene és számolni az időbeosztással* Egy rövid számitás erre: 30 b/5-ös ív - kb* 800 gépelt oldal - a mi viszonyaink között 400 gépelési óra= 8 hét á 48 órás munkahét. Azaz egy gépirónő 8 hét, két gép- irónő 4 hét alatt gépelné le Karunkon. Ehhez hozzá kell számítani a papír és stencil költségét* A sokszorosított tankönyvkéziratmelolvasására legalább két hónapot kellene a résztvevőknek biztosítani, ha a megvitatást nem formálisnak vesszük. Rögeszmém, hogy a tulszervezés az önköltség növelésének egyik módja. Mi értelme van annak, hogy előre teljesithetetlennek vélt kívánalmat egy pontként bevegyük* Ezért vagy gondoskodni kellene anyagi fedezetről és szá- motvetni a megjelenés eltolódásával, vagy helyesebb lenne igy szövegezni: a tankönyvet lehetőleg célszerű előzetesen is megvitatni. Ami a jogtörténeti bevezetést illeti, csak röviden megemlítem, hogy legújabb /1955/ Baszkijevics és Taszkóc megvizsgálták a két legújabb.lengyel tankönyvet $Andrejev- Lernell-Schawiczki büntetőjogát és Schaff büntető eljárási tankönyvét épen ebből a szempontból. Ős is bevezetés módja tekintetében különbséget tesznek a különféle tantárgyak tankönyvei között. De mindegyikben hiányolják, hogy a jog- történeti, bevezetőnek csakis arra a problémakörre kell kiterjeszkednie, amely a tulajdonképeni tananyag elmélyítését szolgálja. Mellőzni kell a jogtörténeti rész túlzásba menő kifejlesztését. t • • t HAJDÚ GYULA egyetemi tanár véleménye szerint szerencsés gondolat volt,* hogy az O.M. az Intézetet bizta: meg a tahkönyvirás alapelveinek kidolgozásával. Úgy gondolja azonban, hogy a tézisek tulmenhek ezen a határon. A tematika kodifikációja azoknak a gondolatoknak, amelyek a tankönyvitással kapcsolatban felmerülnek. * A kollektiv tankönyvirás szerinte az. amikor ténylegesen együtt írják a szerzők a könyvet. Azonban ez nem igy van, nemcsak nálunk, hanem a Szovjetunióban sem. A kollektiv munka most csak azt jelenti, hogy az egyes fejezeteket külön-külön Írják; a helyes az lenne, ha minden fedezetet átbeszélnének az illető tudományág képviselői és a könyvet egy ember Írná meg. Ez inkább kollektiv munka lenne, mint az eddigiek és amit a közeljövőben fognak Írni*
