Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 7.a.54.)

1955. november 9.

tárja fel. Ez nehezebb, mint a definíció egyszerű felhasználása. Ezzel a leér éssel nem először foglalkozik az államfő jogelméleti tudomány, hiszen, ha más j‘o0i munkákat megnézünk', a definíció kérdése igen leszűkített. Kelsen is nominális meghatározásból indul ki ebben a kérdésben. A fogalmak logikai sűrítéséről.van szó. Legritkább esetben boncolhat juk a fogalmakat, vannak kérd sek, ahol a fogalmakhoz, illetőleg ezek Ismsrtsxásáhsz ismeretéhez való eljutás nehezebb. _ •

y'' PEoCrQCÄ YlhiíOS aspiráns a fogalom kérdéséhez szól ho^a. La ja"t- bő r én tap aszralta, hQgy olyan, légkör alakul a hallgatóknál, hogy egy-két hónap után*a hallgatók azt ji|iondják, _hogy az állam- és jogelmélet hanta. Ez abból fa- "kad, hogy nincsenek pontos m giiatározásai a jegyzetnek. Vannak olyan fogalmák, amelyeket nem határoztak" meg és a tételes jog meghatározásánál nagyon fontosak. Kern igen nevezhető tudománynak az olyan Studium, amely nem tudja saját / jelentőségét meghatározni. Elvont fogalmakat az államos "Jőgelmeíet nem alkalmazhat.

F0LLESI IÁMAS egyetemi adjunktus szerint az az e- set áll fenn, hogy egy meglévő fogyatékosságot ideológiailag akarnak megalapozni. Itt arról van szó, hogy larx és Engels rámutattak a holt definíció hiányosságaira. Az már tényleg közömbös, hogy a végén vagy az elején adják-e, de meg kell adni a fogalmakat.

t. - SZÁlfBL LAJOS egyetemi tanszékvezető előadja, hogy az állam- és jogelméleti jegyzetben a definíciók hiánya azt a kötelezettséget támasztja, hogy ezeket a problémákat az állami- és jogelmélet keretében feltétlenül meg kell oldani. A jegyzet egyes részeiben vaunak olyan fejtegetések, amelyek nem torkolódhatnak a definíciókba, kz a veszély kétség telenül fennáll, hogy a hallgató csak a definíciót fogja megtanulni. Ezt a veszélyt azonban ki lehet küszöbölni a vizsgáztatás módszerével. A jegyzetnek ebben a részében az államforma fogalma nincs megadva, inkább csak következtetni enged arra, hogy egy másik szerző ezt a kérdést^magáévá teszi. Ismertetni kellene a szovjet formákat és uuána a népi demokratikus formákat. Utalt e fejezet bírálatára, ott sem határozták meg, hogy mi a szovjet államforma lényege s mik a népi demokratikus államforma sajátosságai összegezve.

•EnR JnEQS egyetemi tanár szerint a definíciók bizonymaiansagara u^al az is, hogy a .jzociulis oa .1 o_lio.u.ciloi! ismertetésekor nem mutatunk rá az állami és jogi vonatkozásokra. Kern feltétlen definíciókat várunk, hanem a tárgyalás végén az összegezést.

ÍIALÁ.SZ PÁL Szemel élvtársnak válaszolva megemlíti, hogy a bírált részben nem feladat az államforma fogalmának a meghatározása, ellenben az államforma ismérvei a- 1apján tárgyalja a szovjet államforma kérdéséit: kormány- forma, politikai rendszer, államszervezet. Ez elfogadott^ álláspont, Kovács István is igy dolgoztáéi. Száméi elvtárí nem vette figyelembe azt, hogy már általában az előző leje- zetben kifejtették az államforma^fogalmát,

« • -