Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 7.a.54.)
1955. október 11.
Az oktatás tartalmúban mutatkozó higulás abban nyilvánult msg, hogy az 1953-as határozat után a hallgatók köreben . mutatkozó politikai kételyekkel szemben nem léptünk fel, nem magyaráztuk meg a hallgatóknak a tényeket ás nem egyszer megtörtént, hogy a pártnak a határozataiban nem a helyes politikai magot keresték, hanem személyi kérdésekkel foglalkoztak. Az i- lyenfajta hibáknak csak egy vége lehetett volna, hogy az egész egyetemi oktatást' téves vágányre vitte volna. Az augusztusi határozat megmutatja az útját ezek vágetvötésének. A párt márciusi végrehajtására kell törekednünk. Ebben vannak feltárva azok a hibák és hiányosságok, amelyek a szocializmus épitésánek útjába akadályokat gördítenek; és azok a feladatok, amelyek ezt az utat pontosan megjelölik, ^Hozzászólásának második felében az oktatók ideológiai fejlődésének kérdésével foglalkozik. A Karon ezen a területen - véleménye szerint - nincs minden rendben. Van egy komoly jelenség. Két éven keresztül oktatjuk a hallgatókat politikai gazdaságtanra, másfél évig a marxizmus alapjaira és 2 évig a dialektikus és történelmi materializmusra. Ha mi oktatók nem törekszünk arra, hogy mi magunk is elsajátítsuk a marxizmus-le- ninizmust, akkor oda jutunk, hogy a hallgatók egy része többet fog tudni marxizmus-leninizmusból, mint mi. A marxizmus-leniniz- mus tudásának^hiánya kiterjed aztán a szar tárgyakra is. Hem lehet emelni a szakmai színvonalat a-marxizmus-leninízmus magas színvonalú ismerete és alkalmazása nélkül. A hallgatok színvonalának és a szaktárgyak színvonalának emelése céljából sokkal nagyobb mértékben kell elsajátítanunk a marxizmus-leninizmust. Előfordult már, hogy a hallgatók észrevették, ha a tanár nem helyesen fogalmazta meg szaktérületén a marxizmus-leninizmust egy-égy tételét. A marxizmus-leninizmus oktatásának területén azért már értünk el eredményeket, nemcsak a marxista tanszékek, hanem a szaktanszékek is. Feladatunknak kell tekinteni a marxizmus-le- ninizmusnak a szaktárgyakon keresztül való oktatását, erre igen nagy s zük s é g- van, A munkás-paraszt hallgatókkal való foglalkozás kérdésében előadja, hogy benne mindig az az érzés van, hogy a munkás-paraszt hallgatók mindig egy bizonyos erősséget jelentenek. Ezek a fiatalok évente többször elmennek a falujukba, üzemükbe. Itt kell, hogy propagandistává váljanak a szocializmus építésének . így közelebb hozzák az elméletet a gyakorlathoz. Otthon ugyanis a szocializmust gyakorlatban épitik hozzátartozóik minden elméleti tudás nélkül. Meggyőzhetik saját szüleiket, falujukat, üzemeiket arról, amit ők itt az egyetemen tanultak meg. ^zért is különösen fontosnak tartja a munkás—paraszt hallgatókkal való foglalkozást. ÍTÉVAI LÁSZLÓ egyetemi tanár hangsúlyozza, hogy az augusztusi határozat egyetemünkre épen olyan rendkivüli jelentőségű, mint az 1946. évi október 5-i szovjetunióbeli határozat. Ebből adódik különös jelentősége, ügy gondolja nem ismerjük fel' eléggé a határozat jelentőségét. Utal a márciusi határozatokra, hogy nem mutatkozott a Karon megértés mindjárt a határozat után. Olyan hangok hallatszottak, hogy Karunkra nem, vonatkoznak,^mert az abban foglalt jobboldali hibák nálunk nem igen találhatók lel. Véleménye szerint a márciusi határozat és a mostani határozat utáni helyzetet az jellemzi, hogy most kedvezőtlenebb a helyzet.
